„Mandzsúria” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A pekingi szerződés előtt: A Liao-dinasztia egy folyóról kapta a nevét, nem egy uralkodóról. |
|||
22. sor:
[[Fájl:Showa Steel Works.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|A mandzsúriai Sóva Acélművek, 1940-es évek]]
Az orosz befolyás Belső-Mandzsúriában is egyre jobban erősödött a [[Harbin]]on keresztül [[Vlagyivosztok]]ba vezető [[kelet-kínai vasútvonal]] megépítésével. Ezzel együtt egyre több han kínai költözött a területre, többségük [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}ból]]. Az 1895-ös [[első kínai–japán háború]] eredményeképp Mandzsúria déli része japán befolyás alá került, ám utóbb a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kénytelen volt erről lemondani, és helyettük az Orosz Birodalom
Mandzsúria birtoklása gazdasági szempontból volt nélkülözhetetlen a [[Japán Birodalom]] számára, hiszen nyersanyagokban gazdag terület volt, jó minőségű, [[szójabab|szója]] és [[árpa]] termesztésére alkalmas termőfölddel. A japánok igen sok pénzt költöttek Mandzsúria fejlesztésére, jó infrastruktúrát és erős gazdaságot kiépítve, így ez a terület vált a kínai nehézipar központjává. Japán számára
A hirosimai atombomba ledobása után két nappal, 1945. augusztus 8-án a [[Szovjetunió]] hadat üzent Japánnak,<ref>{{cite web |url=http://avalon.law.yale.edu/wwii/s4.asp |title=Soviet Declaration of War on Japan |publisher=Yale Law School |accessdate=2013-12-17}}</ref> és másnap támadást indított a mandzsúriai japán erők ellen, majd pár nap alatt a terület nagy részét elfoglalta.<ref name="britannica" /> Ezután ennek bizonyos részei a kommunistákhoz, míg mások a nacionalistákhoz kerültek, így a nem sokkal később kitörő [[kínai polgárháború]] erre a vidékre is kiterjedt. A nacionalista erők 1948-ban vereséget szenvedtek itt, majd egy évvel később az egész [[kontinentális Kína|kontinentális Kínában]] is, így Mandzsúria a győztes Kínai Népköztársaság része lett. A kivonuló szovjet erők leszerelték az itteni ipar mintegy felét, és magukkal vitték a Szovjetunióba,<ref name="britannica" /><ref name="manchuri">{{cite web |url=http://education.yahoo.com/reference/encyclopedia/entry/Manchuri |title=Manchuria |publisher=Columbia University Press |accessdate=2013-12-17}}</ref> ám a kommunista győzelem után a Szovjetunió sokat segített a korábbi ipar helyreállításában, így az 1950-es években ismét Mandzsúria lett a kínai nehézipar központja.<ref name="manchuri" /> A terület ipari jelentősége folyamatosan csökkent, az 1990-es években már csak az ipari termelés 3%-a folyt itt, ám a kínai [[kőolaj]] 50%-át, a szénnek 12%-át, acéljának 16%-át, fáinak, gépkocsijainak és műanyagának közel 25%-át még mindig ez a terület adta.<ref>Polonyi Péter: i. m. 277. old.</ref>
|