Wikipédia

„Márna” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
30 536 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
| wikispecies = Barbus barbus
| wikicommonscat = Barbus barbus
| range_map =Barbus barbus map.png
| range_map_caption =<br />Elterjedése Európában
| synonyms =
<small>
40. sor:
Több elnevezése is ismert, mint brána, harcsaponty, havasi márna, marcihal, marina, martikeszeg, merenne, nagymarci, márnahal, rózsahal, tótkeszeg, tótkecsege, zsidóhal, tótkecegi-zsidóhal és rózsa márna.
 
[[Európa]]i elterjedésű, gazdaságilag is jelentős, [[halászat]]i és [[horgászat]]i módszerekkel egyaránt jól fogható faj. A duzzasztott folyószakaszokon ritkul az állománya és ez miattemiatt a sebezhető fajok közé sorolják. [[Magyarország]]on gyakori faj, mely tilalmi idő, méret- és mennyiségi korlátozás mellett horgászható.
 
== Előfordulása ==
Európában a [[Pireneusok]]tól a [[Dnyeper]] vízgyűjtőjéig található meg és Magyarországon is őshonos. Elsősorban gyors vizű folyók lakója, homokos, kavicsos, márgás agyagos fenéken érzi jól magát. Főleg folyóvízi halként ismert, de azért előfordul a [[Balaton]]ban is. A hegyvidéken nem hatol feljebb 900 méternél. Szereti a tiszta vizű részeket, de [[Johann Jakob Heckel]] tesz említést arról, hogy olykor tömegesen tartózkodnak a szennyvíz befolyók környékén.<ref name="Tomolyka">{{cite web |url=http://tomolyka.freeweb.hu/marna/rozsas.htm |title=Márnák (Barbus) |publisher=Tomolyka.freeweb |accessdate=2010-06-19 }}</ref><ref name="TT">{{cite web |url=http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-halfaunaja-080905-60 |title=Barbus barbus (Linnaeus, 1758) |publisher=Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár |accessdate=2010-06-18 }}</ref>
 
=== Magyarországi élőhelyei ===
Magyarországon előfordul a [[Duna]], a [[Mosoni-Duna]], a [[Lajta]], a [[Rábca]], a [[Répce]], a [[Rába]], a [[Lapincs]], a [[Pinka]], a [[Strém]], a [[Marcal]], a [[Cuhai-Bakony-ér]], az [[Ipoly]], a [[Kemence-patak]], a [[Morgó-patak]], a [[Lókos-patak]], a [[Fekete-víz]], a [[Malom-patak]], az [[Apátkúti-patak]], a [[Sződi-patak]], a [[Benta-patak]], a [[Zala (folyó)|Zala]], a [[Dráva]], a [[Mura]], a [[Kerka]], a [[Lendva]], a [[Tisza]], az [[Túr|Öreg-Túr]], a [[Szamos]], a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]], a [[Bodrog (folyó)|Bodrog]], a [[Bózsva]], a [[Keleti-főcsatorna]], a [[Sajó]], a [[Bódva]], a [[Jósva]], a [[Rakaca (folyó)|Rakaca]], a [[Hernád (folyó)|Hernád]], a [[Vadász-patak]], a [[Hármas-Körös]], a [[Kettős-Körös]], a [[Fekete-Körös]], a [[Fehér-Körös]], a [[Sebes-Körös]], a [[Berettyó]], a [[Maros]], az áramló vizű nagyobb csatornákban és esetenként a folyók által táplált tavakban is.
 
== Megjelenése ==
Kifejlett példányai testhossza 40-50 centiméter, de 70 centinél hosszabbra is megnőhet. Súlya 4-5 kilogramm és kivételesen elérheti a 10 kilogramm feletti kapitális nagyságot is. Megnyúlt, nagyjából hengeres testű hal, melynek a feje fölülről és a farokrésze oldalról enyhén lapított. Háta olajzöld, oldalt a hasa világoszöldes és fehér színű, hátúszója tarka fehér és farok alatti úszója kékes, ez utóbbi feketén beszegett, a többi úszója pedig rózsaszínű. Elvétve lehet találkozni aranymárnákkal is, melyeknek a testszíne az átlagtól eltérően sárga színű.<ref>{{cite web |url=http://vmek.oszk.hu/03400/03408/html/2457.html |title=Márnák (Barbus Cuv.) |author=Alfred Brehm |authorlink=Alfred Brehm |publisher=Digitális kiadás:Arcanum Adatbázis Kft. 2000. |work= Brehm: Az állatok világa |accessdate=2010-06-18 }}</ref>
 
A hátúszót 3 és 8-9, a mellúszót 1 és 15-17, a hasúszót 2 és 8, az farok alatti úszót 3 és 5, a farokúszót pedig 19 sugár feszíti ki. Az alsóállású száj felső ajkán négy bajuszszál látható.<ref name="Tomolyka"/>
 
=== Alfajok ===
A folyami márnák több alfaját is leírták, amelyeknek az önállósága a mai napig szakmai viták tárgyát képezi.<ref name="Tomolyka"/>
* ''[[Barbus barbus bocagei]]'' az [[Ibériai-félsziget]] északi és középső részén lévő folyóvizekben,
* ''[[Barbus barbus plebejus]] '' [[Olaszország]]ban,
* ''[[Barbus barbus sclateri]]'' az Ibériai-félsziget déli részén [[Andalúzia|AnadlúziábanAndalúziában]].
* ''[[Barbus barbus borysthenicus]]'' a [[Dnyeszter]], Dnyeper és a [[Bug]] vízrendszerében,
* ''[[Barbus barbus macedonicus]]'' [[Dalmácia|Dalmáciában]] a [[Vardar]] vízrendszerében
* ''[[Barbus barbus bergi]]'' [[Bulgária|Bulgáriában]].
 
=== Hasonló fajok ===
Legjobban közeli rokonához a [[petényi-márna|petényi-márnához]] hasonlít, de annak hátúszójának elején nincs fogazott csonttüske és a farok alatti úszója hátrasimítva megközelíti vagy eléri a farokúszó tövét. Hasonló lehet még a keresztezésük által létrejött márna és Petényi-márna hibridek is. Ivadékkorban hasonlít a [[felpillantó küllő]]höz és a [[homoki küllő]]höz. Ezeknek csupán a szájszögletében találunk 1-1 bajuszszálat, a felső állkapcsuk elején nincs és a küllők oldalát nagyobb és sötétebb színjátszó foltok sora díszíti.<ref name="TT"/>
 
Az alábbi táblázat a márna, a petényi márna, a felpillantó küllő és a homoki küllő határozóképletét tartalmazza.<ref>{{cite web |url=http://munkacsyhegyula.uw.hu/hatspec.html |title=Speciális határozóbélyegek |accessdate=2009-11-06 |format= |work=}}</ref>
 
{| {{széptáblázat}}
81. sor:
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;III-IV/7-9
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-III/5
|-
| Barbus peloponnesius
| petényi márna,
88. sor:
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-IV/7-9
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-III/5
|-
| Gobio uranoscopus
| felpillantó küllő,
|&nbsp;&nbsp;40 4-6/3-4 43
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;3,5-5,3
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-III/7
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-III/6
|-
| Gobio kessleri
| homoki küllő,
|&nbsp;&nbsp;40 4-6/3-4 42
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2,5-5,2
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-III/8(9)
|&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;II-III/6
|}
 
== Életmódja ==
Életmódja miatt nevezik folyami márnának is és a folyóvizek mederfenekén akárcsak a [[ponty]] turkálva keresi táplálékát. Férgek, [[lárva|rovarlárvák]], [[vízicsiga|vízicsigák]] és egyéb gerinctelen állatok mellett, jelentős arányban növényi anyagokat is fogyaszt. A késő ősszel lehűlő vizekben kisméretű halakat is elfogyaszt.<ref name="TT"/> Körülbelül ötéves kora körül éri el a 40 centiméteres legkisebb kifogható hosszúságot és ekkor testsúlya 1-2 kilogramm között mozog.<ref name="Horgász">{{cite web |url=http://www.horgasz.hu/page/200/art/307/akt/20/html/marna.html |title=Márna |publisher=horgasz.hu |accessdate=2010-06-26 }}</ref>
 
== Szaporodása ==
111. sor:
 
== Horgászata ==
Magyarországon a horgászok nemes halként tartják számon a márnát. Horgászata május 2. -és június 15. között tilos és horgászidényben a kifogható legkisebb mérete 40 centiméter, valamint ettől függetlenül vizenként külön méret és darabkorlátozás alá is eshet.<ref>{{cite web |url=http://www.mohosz.hu/tilalmak.html |title=Tilalmakról, méretkorlátozásokról |publisher=MOHOSZ |accessdate=2010-06-19 }}</ref>
 
Rendkívül jó úszó és kiváló sporthal, melynek fogásához kitűnő reflex és kitartás kell. Horogra akadását követően kitartóan védekezik. Még a másfél-két kilogrammos példányok is próbára teszik a horgász minden ügyességét. Képes métereket is ugrani azért, hogy a horogtól megszabaduljon. Mivel a mederfenéken tartózkodik ezért fenekező szereléssel lehet jó eséllyel fogását remélni. Mindenevő halként, tetszés szerinti csalival lehet próbálkozni. A horgászok sajttal, [[Kukoricakukorica|kukoricával]], [[Gilisztagiliszta|gilisztával]], [[Csontkukaccsontkukac|csontival]], [[Lótücsöklótücsök|lótetűvel]], halszelettel és sok más egyéni recept szerinti csalival fogják.<ref>{{cite web |url=http://www.partfal.hu/marna |title=A márna és horgászata |author=Kácsor László |publisher=partfal.hu |date=2008-08-12 |accessdate=2010-06-19 }}</ref>
{{Halfogási-tilalom}}
 
121. sor:
|[[Fájl:BarbusBarbusAtFirstSummer.JPG|bélyegkép|280px|Márna ivadék]]
|[[Fájl:Barbus barbus2.jpg|bélyegkép|240px|Jellegzetes fejformája]]
|}
 
== Források ==
128. sor:
== További információk ==
[[Fájl:Stamps of Germany (DDR) 1987, MiNr 3099 I.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Német Demokratikus Köztársaság]] 1987-es postabélyege a márnáról (Barbus barbus)]]
* {{cite web |url=http://www.horgasz.hu/page/200/art/307/akt/201/html/marna.html |title=Márna |accessdate=2010-06-19 | publisher= horgasz.hu|language=magyar }}
* {{cite web |url=http://www.xn--kapitlis-dza.hu/page.php?96 |title=Márna |accessdate=2010-06-19 | publisher= kapitalis.hu |language=magyar }}
* {{cite web |url=http://www.bible-for-you.org/kraeved/fishe.htm |title=Останні з вусачів |accessdate=2011-12-14 | publisher=bible-for-you.org |language=ukrán }}
 
=== Internetes leírások a márnáról ===
137. sor:
* {{fishbase|faj=4472|dátum=2010-12-03}}
* {{cite web |url= http://www.biolib.cz/en/taxon/id15597/ |title= Barbel Barbus barbus (Linnaeus, 1758) |accessdate=2010-06-19 | publisher= BioLib.cz}}
* {{cite web |url=http://aquatab.net/system/species/2998/ |title=Barbus barbus (Linnaeus, 1758) |accessdate=2010-11-03 | publisher=AQUATAB |language=angol }}
* {{cite web |url=http://www.first-nature.com/fishes/barbus_barbus.php |title=Barbus barbus Barbel |accessdate=2010-11-03 | publisher=First Nature.com |language=angol }}
* {{cite web |url=http://www.ubio.org/browser/details.php?namebankID=121334 |title=Barbus barbus (Linnaeus, 1758) |publisher=uBio |language=angol |accessdate=2011-12-14}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Márna”