„Gelati kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
A kolostor Grúzia aranykorában, [[IV. Dávid grúz király|IV. Dávid]] (1089-1125) és [[I. Tamar grúz királynő|I. Tamar]] királynő (1184-1213) uralkodása között épült, amikor Grúzia politikailag és gazdaságilag is ereje teljében volt. Dávid alapította 1106-ban és fia és utóda, [[I. Demeter grúz király|I. Demeter]] fejezte a főépületeket 1130-ban. A 13. és 14. században újabb épületekkel egészítették ki, de ezután az ország hanyatlásnak indult, a külső hódítók pusztítása és a belháborúk miatt az épületek romlásnak indultak és 1510-ben törökök kifosztották. Miután az oroszok a 19. század elején annektálták Grúziát, a püspöki székhely elkerült innen.
 
A középkorban a kolostor volt az ország egyik legfontosabb oktatási intézménye és kulturális központja. Dávid király Konstantinápolyból hozatott ide tudósokat, hogy geometriát, aritmetikát, csillagászatot, zenét, retorikát, grammatikát és filozófiát tanítsanak. A Gelatit "második Jeruzsálemként" vagy "második, jobbik [[Athosz-hegyhegyi Köztársaság|Athoszként]]" emlegették. A középkor végén felhagytak az oktatással, az Akadémia épülete ezután refektóriumként (étkezőként) szolgált a szerzeteseknek.
 
A szerzetesek a kézműves munkákban is jeleskedtek. Festőik, kódexilluminátoraik, arany- és ezüstműveseik az egész országban híresek voltak. Itt készült a Kakuli-triptichon is, melyet ma a Grúziai Művészeti Múzeumban őriznek.
31. sor:
A Gelati kolostorban számos grúz uralkodót temettek el, köztük IV. Dávidot, Tamar királynőt (krónikása szerint, de ezt vitatják) és [[III. Bagrat grúz király|III. Bagratot]].
 
1922-ben a bolsevik hatalomátvétel után a kolostort felszámolták, a szerzeteseket szélnek eresztették. 1988-ban templomait újra felszentelték.
 
==Épületei==
A kolostor [[Kutaiszi|Kutaiszitől]] 10 km-re északkeletre, egy erdőborította domb tetején fekszik. Kőfal veszi körül, melyen kelet felől nyílik bejárat. Központjában a Dávid által alapított Áldott Szűz temploma áll, melyet két oldalról a Szent Györgynek és a kétszintes, Szent Miklósnak szentelt templom fog közre. A főtemplom külső falait karcsú arkáddekorációk tagolják, melyek egyben hangsúlyozzák az épület felfelé törekvő formáját. A tágas és ünnepélyes belső teret felül a kupola zárja le, melynek számtalan ablaka bevilágítja a templomot. A háromkapus főbejárat az épület nyugati oldalán található. A belépő a szentély félkupolájának belső felének híres 12. századi mozaikjával találja szembe magát: a mozaik Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolja arany háttéren, két arkangyal kíséretében. A falakat borító, későbbről származó freskók bibliai jeleneteket és történelmi személyeket - köztük IV. Dávidot - ábrázolnak.