„Rinocérosz (Dürer metszete)” változatai közötti eltérés

[[1514]] elején Afonso de Albuquerque, az indiai portugál gyarmatok kormányzója, követeket küldött II. Muzafar szultánhoz, a mai [[Gudzsarát]] állam helyén elterülő [[Cambay]] uralkodójához, engedélyt kérve, hogy erődöt építhessen Diu szigetén. A küldetés eredménytelen maradt, de diplomáciai ajándékokat cseréltek, és ezek sorában egy indiai orrszarvút is kaptak.<ref>{{Opcit|név = Bedini S. | cím = The Pope's Elephant | oldal = 112 }}</ref> (A korban szokás volt, hogy uralkodók egzotikus állatokat ajándékoztak egymás „állatkertjei” számára.)

[[Fájl:Nashorn.2.jpg|bélyegkép|balra|Az első ismert fametszet a rinocéroszról. Giovanni Giacomo Penni versének illusztrációja, megjelent Rómában, 1515 júliusában. (Biblioteca Colombina, Sevilla)]]

Az állat már hozzászokott a fogva tartáshoz. Albuquerque úgy döntött, hogy azt továbbküldi királya, I. Mánuel számára. A [[gudzsaráti nyelv]]en ''gandá''nak nevezett orrszarvú és gondozója, Ocem, a ''Nossa Senhora da Ajuda''<ref>{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | oldal = 16 }}</ref> nevű hajón hagyta el [[Goa|Goát]], 1515 januárjában.<ref>{{Opcit|név = Bedini S. | cím = The Pope's Elephant | oldal = 113 }}</ref> [[Francisco Pereira Coutinho]] kapitány<ref name=lambe>{{cite web|url=http://www.artebr.com/lambelambe/historia.html|title= Dürer híres rinocéroszának a története |publisher= Projecto Lambe-Lambe |language= portugál| accessdate=2010-07-26}}</ref> parancsnoksága alá még két kisebb hajó is tartozott, megrakva egzotikus fűszerekkel. Útjuk során rövid megállókat tettek [[Mozambik]]ban, [[Szent Ilona]] szigetén és az [[Azori-szigetek]]en.

 

Egyes korabeli értesülések szerint az állat testét kimentették és visszavitték Lisszabonba, ahol kitömték, utána pedig Rómába szállították és kiállították. Az akkori kikészítési módszereknek ez azonban valószínűleg túl nagy feladat lett volna. Mindenesetre a kitömött rinocérosz nem okozott akkora szenzációt Rómában, mint az élő Lisszabonban, bár [[Giovanni da Udine]] és [[Raffaello Sanzio]] néhány korabeli festményén szerepel orrszarvú.<ref>{{Opcit|név = Bedini S. | cím = The Pope's Elephant | oldal = 132 }}</ref><ref name=hyena>{{cite web|url= http://www.bio.utexas.edu/faculty/jost/hyena.pdf|title= Gessner's Hyena and the Telephone Game| publisher= University of Texas| accessdate= 2010-07-26|first= Manda_Clair|last= Jost|year= 2002|language= angol}}</ref>

 

 

== Dürer metszete ==