„Mercury–Redstone–3” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up AWB
29. sor:
A NASA ekkor még nem rendelkezett olyan tolóerejű hordozórakétával, amellyel egy űrkabint Föld körüli pályára tudott volna állítani, ám a [[Szovjetunió]]val folytatott „[[űrverseny]]” elvesztésétől félve az amerikai kormány egy mielőbbi űrutat szorgalmazott, akkor is, ha az orbitális repülésre még nem készültek fel. Ám az űrrepülésre titokban készülő [[Szovjetunió]] három héttel korábban, április 12-én váratlanul felbocsátotta első űrhajóját, a [[Vosztok–1]]-et, a fedélzetén [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Jurij Gagarin]]nal, megszerezve az első helyet az űrhajózás történetében.
 
A Freedom 7 útja egy 187  km magasságig emelkedő [[ballisztikus pálya|ballisztikus repülés]] volt, ez a magasság megközelítette a legalacsonyabb műholdpályák magasságát, és az USA megalapozottan tekinti az utat a [[világűr]]ig való eljutásnak. Egy második űrugrás ([[Mercury–Redstone–4|Virgil Grissom]]) után [[Mercury–Atlas–6|John Glenn]]-nek sikerült először orbitális pályára jutnia az amerikai űrhajózásban.
 
Az első amerikai űrrepülés [[Cape Canaveral]]ról startolt, majd az űrhajó 15 perc 28 másodpercnyi repülés után a [[Bahama-szigetek]] mellett az [[Atlanti-óceán]]ra szállt le, ahonnan a [[USS Lake Champlain]] hadihajó kutató-mentő [[helikopter]]ei emelték ki. Néhány kisebb alrendszer jelentéktelen hibájától és a startfolyamat elhúzódósából fakadó kényelmetlenségektől eltekintve a repülés teljesen problémamentesen zajlott le. Később ennek a repülésnek a propagandaértékét felhasználva jelentette be [[John Fitzgerald Kennedy|John F. Kennedy]] elnök, hogy az USA megkísérli a holdra szállást és ennek érdekében elindítja az [[Apollo-program]]ot.