„X86-64” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+Opteron kép |
a →Az architektúra jellegzetességei: dőlt zárójel AWB |
||
25. sor:
=== Az architektúra jellegzetességei ===
Az AMD64 legfontosabb jellemzői a 64 bites általános célú regiszterek támogatása, 64 bites egészekkel történő aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, és a 64 bites virtuális címek. A tervezők természetesen megragadták az alkalmat egyéb fejlesztések végrehajtására is. A legfontosabb változtatások például:
* '''A 64 bites egész típus teljes támogatása:''' Mindegyik általános felhasználású regiszter 32 bitesről 64 bitesre lett növelve, mindegyik aritmetikai és logikai művelet, a memóriából regiszterbe és regiszterből memóriába típusú műveletek, mind közvetlenül támogatják a 64 bites egészeket.
* '''További [[regiszter (számítástechnika)|regiszterek]]:''' Az általános célú regiszterek méretének növelése mellett az x86-32-ben lévő névvel ellátott, általános célú regiszterek (eax, ebx, ecx, edx, ebp, esp, esi, edi) száma 8-ról 16-ra növekedett. Ezáltal lehetővé vált a lokális változóknak a verem helyett a regiszterekben történő tárolása, valamint a gyakran használt konstansok is helyet kaphatnak a regiszterekben. A gyors és kisméretű szubrutinok argumentumainak tárolására is nagyobb tárhely áll rendelkezésre. Mind a 16 regisztert lehet használni 64 bitesként (rax, rbx, rcx, rdx, rbp, rsp, rsi, rdi, r8..r15 néven), 32 bitesként (eax, esi, r8d stb), 16 bitesként (ax, si, r8w stb), 8 bitesként (al, sil, r8b stb). Ezen felül az ah, bh, ch, dh továbbra is használható. A több regiszter használatának hátránya, hogy magával hozza a több regisztermentést és -visszaállítást. Az AMD64-nek még így is kevesebb regisztere van, mint a legtöbb átlagos RISC processzornak (amelyeknek általában 32-64 regiszterük van) vagy mint a [[VLIW]]-típusú gépeknek, mint például az [[IA-64]], amelynek 128 regisztere van.
35. sor:
* '''Nagyobb virtuális címtér:''' Az AMD64 architektúrára épülő jelenlegi processzormodellek legfeljebb 256 [[tebibájt]] (2<sup>48</sup> bájt) virtuális címteret tudnak megcímezni. Ez a határ a későbbi megvalósítások során 16 [[exibájt]]ra (2<sup>64</sup> bájt ) növekedhet. A 32 bites x86-os ezzel szemben csak 4 [[gibibájt]]ot tud kezelni. Ez azt jelenti, hogy lehetőség nyílik nagyon nagy fájlok kezelésére is oly módon, hogy az egész fájlt leképezzük a folyamat (eljárás) címterébe (ami általában gyorsabb, mint fájlszintű írás/olvasás-hívásokkal dolgozni), és nem kell a fájl részleteit külön-külön be- és kiírni a címtérbe.
* '''Nagyobb fizikai címtér:''' Az AMD64 architektúrára épülő jelenlegi processzorok legfeljebb 1 [[tebibájt]] (2<sup>40</sup> bájt) RAM-memóriát tudnak megcímezni; az architektúra engedélyezi ennek kiterjesztését 4 [[pebibájt]]ra (2<sup>52</sup> bájt) a jövőben. [[Emuláció|Emulált]] módban, a Fizikai Cím Kiterjesztés
* '''Utasításmutató-relatív adathozzáférés:''' Az utasítások hivatkozhatnak adattól függően az utasításpointerre (Relative Instruction Pointer - RIP regiszter). Ez pozíciófüggetlen kódot eredményez, ami gyakran használatos megosztott könyvtárakban, és valós időben történő hatékony kódbetöltésre.
| |||