„Arisztotelész természetfilozófiája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Kozmológia: dőlt zárójel AWB |
||
28. sor:
* A Föld, mely gömb alakú, a világegyetem közepén mozdulatlanul nyugszik, kerülete körülbelül 400 000 sztadion. Ez az adat majdnem kétszerese annak, melyet [[Eratoszthenész (földrajztudós)|Eratoszthenész]] száz évvel későbben talált, kérdéses, hogy ez milyen számításon alapszik.
A harmadik könyvben Arisztotelésznek az elemekről szóló híres tana fordul elő. Elem szerinte az, ami másnemű részekre már nem bontható. A négy közönséges elem képezi az innenső, a szublunáris világot az éter a túlsó világot
A négy elem között van egy, mely föltétlenül nehéz: a föld; ez foglalja el tehát a mindenség közepét, és egy másik, mely föltétlenül könnyű: a tűz; ez a szublunáris világ kerületét alkotja, és az éterrel határos. ''A keletkezésről és enyészésről'' című értekezés megmutatja, hogy csak négy elem létezhet, mivel az érzések két ellentétes párja így kívánja ezt. Ezek az ellentétek a meleg és hideg, a száraz és nedves ellentétei. A föld hideg és száraz, a víz hideg és nedves, a levegő meleg és nedves, a tűz meleg és száraz. A földi tárgyak mind e négy elem keverékéből állanak, és így, például a földi tűz az elemi tűzből és földből áll stb.
| |||