Az Akadémia aredetilegeredetileg öt, a történelemben és az antik tudományokban jártas tudós tanácsa volt, ide tartozott [[Jean Chapelain]], [[François Charpentier]] (1620–1702), [[Jacques Cassagne]] (1636–1679), [[Amable de Bourzeys]] (1606–1672) és [[M. Douvrier]]. A létrehozásában jelentős szerepet játszott [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] pénzügyminisztere, [[Jean-Baptiste Colbert]]. Megalakulásakor a ''Académie royale des Inscriptions et Médailles'' nevet viselte. Elsődleges feladata a nyilvános emlékműveken felllehetőfellelhető [[latin nyelv|latin]] feliratok összegyűjtése, valamint a XIV. Lajos uralkodása alatt megrendezett ünnepségek lebonyolítása. Colbert vezetése alatt azonban az Akadémia egyéb feladatokat is magára vállalt, a művészetek terén is jelentős szerepet játszott, így például közreműködött a [[Versailles-i kastély]] díszítményeinek kialakításában is. 1701-re a taglétszám negyvenre bővült, ekkor átszervezték az Akadémiát. A tagok hetente kétszer találkoztak a [[Louvre]]-ban, a tagok pedig ettől kezdve jelentős összegű nyugdíjban is részesültek, és egy királyi rendelet biztosította az állami intézményként történő további működését. 1716-ban, egy újabb átszervezést követően kapta meg a ma ismert elnevezését.
Az Akadémiának ma ötvenöt francia és negyven külföldi rendes, továbbá ötven-ötven francia és külföldi levelező tagja van. Hivatalos kiadványuk a ''Mémoires'' című folyóirat.
