„Geotermikus energia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up AWB
→‎Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
32. sor:
}}</ref> míg a legrégebbi ismert fürdő i. e. 3. században épült Kínában. Később a rómaiak is alkalmazták a geotermikus energiát, mind fűtésre, mind gyógyászati és pihenési célokra. Egykoron az antik római fürdővárosok a hévízforrásokat csőhálózat segítségével közvetlenül hasznosították. A rómaiak a termálvizet a szem és bőrbetegségek kezelésére, míg [[Pompeii]]ben az épületek fűtésére is használták. [[Új-Zéland]]on az első polinéziai betelepülők, akik az európai hatástól függetlenül éltek ezer éven keresztül, a 18. századig, a hőforrások gőzét a főzésben, a termálvizet pedig a fürdésben, mosásban és a gyógyításban hasznosították. A hévizek fűtésben és gyógyászatban való alkalmazása a modern világban ismét aktuálissá vált.
 
A [[19. század]]ban a technika fejlődésével lehetővé vált a felszín alatt rejlő termikus erőforrások felfedezése és feltárása is. [[ToscanaToszkána|ToscanábanToszkánában]] a természetes geotermikus energiát a [[bór]] és az [[ammónia|ammónium]] vegyületek feldolgozására használták. Itt a geotermikus [[folyadék]]ok voltak a legfontosabb bórforrások, míg a hőenergia mellékes volt.
 
Az [[Elektromos áram|elektromos energia]] termelése [[1904]]-ben indult meg [[Piero Ginori Conti]] herceg munkássága által és [[1913]]-ban a [[Larderello]] erőművében 250&nbsp;kW villamos teljesítmény állott rendelkezésre.
A larderellói erőmű komplex jelenlegi teljesítménye meghaladja a 400 MW-ot és ezt egy fejlesztési program segítségével 880 MW-ra szeretnék növelni.
 
Másodjára [[Új-Zéland]]on, a Wairakei-térséget fejlesztették az [[1950-es évek]] elején, az Észak-[[észak-kalifornia]]i „Gejzír-mező” után, ahol [[1960]]-ban indult meg a termelés. A világon ez utóbbi térséget fejlesztik a leginkább napjainkban, hiszen teljesítménye 2800 MW.
 
[[Franciaország]]ban [[1960]] óta több mint 200&nbsp;000 lakás fűtését oldják meg [[termálvíz]] segítségével. [[Olaszország]] és [[Izland]] a [[vulkanizmus|vulkanikusan]] legaktívabb két [[európa]]i ország, a Közép-Atlantikum [[Tűzhányó|vulkáni]] hátságán fekszenek, ennek ellenére a legfőbb, geotermikus energiát hasznosító nemzetek a [[Csendes-óceán]]i lemezszegély mentén csoportosulnak. [[Japán]], a [[Fülöp-szigetek]] és [[Mexikó]] a jelenlegi technológia fejlesztésén dolgoznak.
 
Időközben tervek készültek a geotermikus hő közvetlen felhasználásának lehetőségére, a távfűtésben és a mezőgazdaságban. E téren [[Japán]], [[Kína]], a volt [[Szovjetunió]] utódállamai, [[Magyarország]] valamint [[Izland]] a fontosabb termelők. Az új technológiákat [[Franciaország]]ban és más [[Nyugat-Európa|nyugat-európaeurópai]]i országokban dolgozták ki. A geotermikus energia olcsó, megbízható, fenntartható és környezetbarát,<ref>William E. Glassley. [http://www.crcpress.com/product/isbn/9781420075700;jsessionid=u-hy70Ic43mELYWGgG-uww** Geothermal Energy: Renewable Energy and the Environment] CRC Press, 2010.</ref> ám az emberi történelem nagy részében csupán a tektonikus törésvonalak közelében volt elérhető. A technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban mára a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei jelentős mértékben megnőttek, különösen olyan alkalmazások esetében, mint a lakások fűtése.
 
Napjainkban a geotermikus energiát számos területen alkalmazzák: