„Rongyos Gárda” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
A felkeléshez mintegy száz bosnyák és albán muszlim önkéntes is csatlakozott [[Durics Hilmi Huszein]] vezetése alatt. Egy Ahmet nevű katona el is esett az osztrákokkal vívott harcokban, így a nyugat-magyarországi felkelés mártírja lett.
 
A felkelők emellett radikális nézeteket vallottak, [[Szabó József (katona, 1887-)|Szabó József]] százados irataiból kitűnik, hogy még a [[terrorizmus|félterrorista]] módszerektől sem riadtak vissza.
 
[[1938]]-ban az [[első bécsi döntés]]t megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer „rongyos” önkéntes szivárgott át a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] határon, hogy nyomást gyakoroljanak a csehszlovák kormányra és a nemzetközi közvéleményre. A gárdisták telefon- és távírókábelek elvágásával, katonai alakulatok elleni gerillaakciókkal keltettek zavart az ellenség köreiben, majd észak felé vonultak és a baráti [[Lengyelország]]ba mentek át. A gyengén fölfegyverkezett Rongyos Gárda tagjai [[1939]]. [[január 6.|január 6-án]] [[Munkács]]on, a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával visszaverték a [[Kárpátalja|Kárpátalján]] állomásozó csehszlovák haderő páncélosok fedezésével indított támadását.