Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
Radikalizálódásának köszönhető, hogy 1849. április 5-én alapító tagja, majd pedig az egyik vezér politikusa lesz a Radikális Pártnak, amelynek programjában Magyarország önállósága és függetlensége állt.
 
1849. április 13-án az egész napos zárt ülésen pártolta Kossuth trónfosztási indítványát. Szacsvay Imre legjelentősebb művei, közé tartozik a [[Függetlenségi Nyilatkozatnyilatkozat (Magyarország)|függetlenségi nyilatkozat]]. Megszerkesztésében, szövegezésében tevékenyen részt vett, ő olvasta fel és az ő neve, szerepel a dokumentum aláírói között. Emiatt írta később egy elfelejtett váradi költő Katona Mihály: „Egy tollvonás volt bűne”.
 
A [[világosi fegyverletétel]] után hazament [[Nagyvárad]]ra, majd [[Árpád (település)|Árpádon]] bujdokolt. Tartózkodási helyét elárulták, Jósa Péter hírhedt császári biztos pedig elfogatta. A nagyváradi várbörtönből átszállították Pestre, az [[Újépület]]be. A fővád ellene a [[Függetlenségifüggetlenségi nyilatkozat (Magyarország)|Függetlenségi Nyilatkozat]] fogalmazása és aláírása, egyéb vádak a felségsértés és a lázadás volt. Az árulás vádját elutasította, kimondva: ''„Nem bűn, ha valaki szereti népét, és hazájáért munkál.”''
 
A halálos ítélete kihirdetésekor, még aznap levelet írt testvéröccsének, amelynek zársorai így hangzanak: „Meghalok, ha kell, lelkem nyugodt, vétek sohasem terhelé, minden bűnöm az, hogy képviselői kötelességemet elébe tettem saját személyemnek.”