„Albertina (Bécs)” változatai közötti eltérés

| látogatók száma = 610  000 (2012)

[[Bécs]] városközpontjában található az Albrecht főherceg palotájában ([[német nyelv|németül]] ''Palais Erzherzog Albrecht'') berendezett '''Albertina múzeum'''. A [[múzeum]] a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb [[grafika]]i gyűjteményének ad otthont, többek között körülbelül 65  000 rajznak és több mint egymillió [[rézmetszet]]nek. A kiállított és archivált tárgyak a késő [[gótika]] és a kortárs művészet közötti időszakot ölelik fel. Az Albertina a nevét alapítójáról, [[Albert Kázmér szász–tescheni herceg]]ről kapta.

Az Albertina alapító oklevele [[1776]]. [[július 4.|július 4-én]] keletkezettkelt. (A dátum egybeesése az amerikai [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozat]] aláírásának időpontjával nyilván puszta véletlen.)

1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. A bejárat felújításával [[Hans Hollein]]t bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába.<ref>Vö. többek között a weblinkként csatolt Jan Tabor-cikkel, amely a Falter hetilapban jelent meg 2003. december 17-én, és a korábbi Elisabeth Leopold-cikkel, amely a Kronen-Zeitung-banZeitungban jelent meg 2003. szeptember 14-én, ill. a Kurier-banKurierban és a Der Standardban 2003. december 12-én.</ref>Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet.<ref>[http://www.nextroom.at/ 2. Umbau auf Raten] (Hozzáférés: 2010. április 10.)</ref>

A 2009. évi júniusi heves esőzések miatt víz szivárgott az alagsori raktárba. A biztonsági személyzet felfedezte a vízszivárgást, amely zárlatot, s így áramszünetet is okozott, emiatt megbénultak azok a robotgépek, amelyekkel a grafikákat tartó mappákat és kazettákat lehet mozgatni. Ahhoz, hogy a nagyobb károkat elkerüljék, 950 &nbsp;000 műtárgyat át kellett helyezni máshova.<ref>Albertina: Hundert Schutzhüllen durchnässt. ORF, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2009. június 29.)</ref>

* a ''grafikai gyűjteménynek'', amelyben körülbelül 41 &nbsp;000 rajz és akvarell, 300 skicckönyv, valamint 900 &nbsp;000 metszet található (az 1998-as leltár szerint)<ref name="gehrer">Elisabeth Gehrer; Osztrák Parlament (szerk.): Bundesmuseen. 3550/AB szám alatt (XXI. GP /XXI. törvényhozási periódus/), 2002. május 3. (Az oktatási, tudományos és kulturális szövetségi miniszter, Elisabeth Gehrer válaszai Dr. Eva Glawischnig képviselőnek és munkatársainak írásban feltett kérdéseire (3335/J). [http://www.parlament.gv.at/ Az Osztrák Parlament honlapja] (Hozzáférés: 2010. április 10.)</ref><ref>Leltározás az új, átdolgozott gyűjteménytörténet publikálása alkalmából.</ref>

* az ''építészeti gyűjteménynek'', körülbelül 43 &nbsp;000 tervrajzzal (építészeti és épületrajzok, tervdokumentációk és nyomtatványok), eredeti makettekkel és épületmásolatokkal (a 2000-es leltár szerint)<ref name="gehrer"/><ref>Leltározás a jogi önállóságra való tekintettel.</ref>

* és a ''fotótörténeti gyűjteménynek'', több mint 50 &nbsp;000 fotóval, fototechnikai eszközzel és kollekcióval (a 2000-es leltár szerint)<ref name="gehrer"/><ref>Leltározás a megalapítás alkalmából.</ref>

A gyűjtemény hozzáférhető részében ma többek között [[Leonardo da Vinci]], [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]], [[Raffaello Sanzio|Raffaello]], [[Peter Paul Rubens]], [[Oskar Kokoschka]], [[Rembrandt]], [[Albrecht Dürer]], [[Gustav Klimt]] és [[Egon Schiele]] műveit tekinthetjük meg. Az állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat, 2006-ban például [[Pablo Picasso|Pablo PicassóPicassótól]]ról, 2008-ban [[Vincent van Gogh]]róltól.