„Ószentanna” változatai közötti eltérés

A [[középkor]]ban [[Zaránd vármegye]]i falu volt, [[Plébánia|plébániával]]. 1567-ben nyolcvan adófizető szerb családot írtak össze benne.<ref>[[Káldy-Nagy Gyula]]: '' A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása.'' Békéscsaba, 1982</ref> 1640-ben harminc házzal a Király család birtokolta. Valószínűleg a [[Oszmán Birodalom|törökök]] kiűzése körüli évtizedekben népesült be [[erdély]]i románokkal. 1715-ben [[Szent Miklós]] tiszteletére állított temploma volt. 1746-ban 112 paraszti családja közül 99 volt román, tíz magyar és három szerb. 1747-ben [[mezőváros]]i rangot kapott. Ezekben az években költöztek be első sváb lakói. [[Fényes Elek]] tanúsága szerint 1839-ben is mezőváros, 2566 [[román ortodox egyház|ortodox]], 302 [[Latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] és 19 zsidó lakossal.<ref>{{Fényes}}</ref> Az 1860-as években cigányok is éltek benne, akik többsége jómódú lókupec volt.<ref>Ioan Slavici: ''A világ, amelyben éltem.'' Bukarest, 1980, 100. o.</ref> Később északnyugatiészakkeleti részén jött létre zárt cigánytelep. 1918. november 3-án román lakosok letartóztatták a jegyzőt, és itt alakult meg a megyében az egyik első helyi román nemzeti tanács. 1951-ben a vele addigra összeépült [[Újszentanna|Újszentannához]] csatolták. Itt alakult 1948-ban meg az első cigány [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdi]] közösség Romániában, amelynek 2008-ban kb. ötszáz tagja volt.<ref>Valeriu Andreiescu: ''Istoria penticostalismului românesc,'' vol. 2 (Oradea, 2012), 393. o.</ref>