„1706–1707-es egyesülési törvények” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a kékítés, helyesírás jav., tisztítás, források rendezése
1. sor:
Az '''Acts of Union''' (egyesülési törvények) a [[Angol Polgári Forradalomforradalom|dicsőséges forradalom]] utáni ''forradalmi rendezés'' részeként [[Anglia]] (és a hozzá tartozó [[Wales]]) és [[Skócia]] egyesülését mondták ki 1706-ban (angol egyesülési törvény) és [[1707]]-ben (skót egyesülési törvény). Az Egyesülési Szerződést életbe léptető törvényeket az [[Angol Parlament]] és a [[Skót Parlament]] külön-külön fogadta el a két királyság közti egyeztetések után, és [[1707]]. [[május 1.|május 1-jén]] léptek hatályba. A két ország: Anglia és Skócia elveszették szuverenitásukat és egy új egységben, Nagy-Britanniában egyesültek. A törvény egyben rendezte átmenetileg a trón betöltésének kérdését is.
 
==A törvény rendelkezései==
A törvények két azonnali következménnyel jártak. EgyfeelőlEgyfelől új államot hoztak létre, [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia Királyságát]] (bár maga a név nem hivatalosan már 1603 óta használatban volt, hiszen ekkortól Anglia és Skócia [[perszonálunió]]ban állt). Wales is Nagy-Britannia része volt ekkor, mivel [[az 1535–1542-es Walesi Jog Törvények]] alapján Angliához tartozott. Másfelől pedig a két parlamentet feloszlatták és helyükbe létrehozták Nagy-Britannia [[Brit parlament|Parlamentjét]] (vagy ahogy akkor nevezték, a "Parlamentek Unióját"). Ez az angol parlament korábbi épületében ülésezett [[Westminster]]ben. Skócia ezentúl 16 főnemest delegálhatott a 206 fős Lordok házába, az 568 fős alsóházba pedig 40 képviselővelrendelkezhetettképviselővel rendelkezhetett.
 
A két ország ezentúl egy vámterületet alkotott, mindenkire ugyanaz a vámtétel vonatkozott, valamint az egyik ország lakóit korábban megillető vám- és kereskedelmi kedvezmények hatálya automatikusan kiterjedt ezután a másik korábbi állam állampolgáraira. A törvényekmtörvények rendelkezek arról is, hogy melyik országréz milyen arányban járul hozzá a közös költségvetéshetköltségvetéshez. Ez az arány 1:40 volt - Skócia egy egységnyit fizetett, míg Anglia 40-et. Az arányok tükrözték a tényleges gazdasági helyzetet.
A törvények két azonnali következménnyel jártak. Egyfeelől új államot hoztak létre, [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia Királyságát]] (bár maga a név nem hivatalosan már 1603 óta használatban volt, hiszen ekkortól Anglia és Skócia [[perszonálunió]]ban állt). Wales is Nagy-Britannia része volt ekkor, mivel [[az 1535–1542-es Walesi Jog Törvények]] alapján Angliához tartozott. Másfelől pedig a két parlamentet feloszlatták és helyükbe létrehozták Nagy-Britannia [[Brit parlament|Parlamentjét]] (vagy ahogy akkor nevezték, a "Parlamentek Unióját"). Ez az angol parlament korábbi épületében ülésezett [[Westminster]]ben. Skócia ezentúl 16 főnemest delegálhatott a 206 fős Lordok házába, az 568 fős alsóházba pedig 40 képviselővelrendelkezhetett.
 
A törvények elismerték az anglikán államvallás és a skót [[Presbiterianizmus|presbiteriánus]] egyház (''Kirk'') egyenrangúságát.
A két ország ezentúl egy vámterületet alkotott, mindenkire ugyanaz a vámtétel vonatkozott, valamint az egyik ország lakóit korábban megillető vám- és kereskedelmi kedvezmények hatálya automatikusan kiterjedt ezután a másik korábbi állam állampolgáraira. A törvényekm rendelkezek arról is, hogy melyik országréz milyen arányban járul hozzá a közös költségvetéshet. Ez az arány 1:40 volt - Skócia egy egységnyit fizetett, míg Anglia 40-et. Az arányok tükrözték a tényleges gazdasági helyzetet.
 
Az angol uralkodó kapott jogot arra, hogy meghatározza, hogy a két korábbi ország címere, a Szent András kereszt, illetve a Szent György kereszt milyen formában lesznek egyesítve - a végül egyesített felségjeleket együttesen ''Union Jack'' néven emlegetik. A törvények ezen túlmenően úgy határoztak, hogy a trónt ezután Zsófia hervegnőhercegnő, [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] unokája és rajta keresztül a [[Hannover uralkodóinak listája|hannoveri dinasztia]] örökölje.
A törvények elismerték az anglikán államvallás és a skót [[presbiteriánus]] egyház (''Kirk'') egyenrangúságát.
 
Az angol uralkodó kapott jogot arra, hogy meghatározza, hogy a két korábbi ország címere, a Szent András kereszt, illetve a Szent György kereszt milyen formában lesznek egyesítve - a végül egyesített felségjeleket együttesen ''Union Jack'' néven emlegetik. A törvények ezen túlmenően úgy határoztak, hogy a trónt ezután Zsófia hervegnő, [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] unokája és rajta keresztül a [[Hannover uralkodóinak listája|hannoveri dinasztia]] örökölje.
 
==Hatása==
A törvények 1707 május 1-jén lépett hatályba. A törvények beleilleszkedtek abba a sorba, amely az [[1284]]-es [[Statute of Rhuddlan]]nal kezdődött és az 1921-es [[Angol-Ír Szerződés]]sel zárult és az [[Egyesült Királyság]] ma ismert formájának kialakulásához vezetett.
 
 
==Jegyzetek==
 
==Források==
* {{CitLib|cím=Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Poór János.|hely=Budapest |kiadó=Osiris Kiadó, Budapest,|év=2000. Online:|isbn=9633797810 |url=http://tortenelemszak.elte.hu/images/toriszak/Kora_ujkori_egyetemes.pdf |egyéb=(szerk. Poór János) }}
 
* {{CitLib|szerző=[[Hajnal István]]: |cím=Az újkor története. |hely=Budapest, |kiadó=Magyar Szemle Tárasaág,Tárasaság |év=1936. Online elérés: |url=http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0001/0004-d6.html }}
* Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Poór János. Osiris Kiadó, Budapest,2000. Online: http://tortenelemszak.elte.hu/images/toriszak/Kora_ujkori_egyetemes.pdf
*{{CitLib|cím=A kora újkor története |hely=Budapest |kiadó=Osiris Kiadó |év=2009 |isbn=9789632760131 |url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_kora_ujkor_tortenete/ch02s03.html |fejezetszerző=Kontler László |fejezetcím=Királyság, rendiség és alkotmányosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angliában és Nagy-Britanniában |egyéb=(szerk. Poór János) }}
* [[Hajnal István]]: Az újkor története. Budapest, Magyar Szemle Tárasaág, 1936. Online elérés: http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0001/0004-d6.html
* {{CitLib|szerző=[[Hahner Péter]]: |cím=A régi rend alkonya. |alcím=Egyetemes történet 1648-1815. |hely=Budapest |kiadó=Panem Kiadó, |év=2006 |isbn=9789635454280 |oldal=170. old. }}
* Kontler László │ Királyság, rendiség és alkotmányosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angliában és Nagy-Britanniában in: A kora újkor története. Szerk.: Poór János, Budapest, Osiris Kiadó, 2009. Online elérés http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_kora_ujkor_tortenete/ch02s03.html
* [[Hahner Péter]]: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Panem Kiadó, 170. old.
 
 
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Bill of Rights (Anglia)|Bill of Rights]]
 
 
==További információk==
 
{{DEFAULTSORT:Actsofunion1707}}