„Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
19. sor:
[[John Quincy Adams]] külügyminiszterként a madridi amerikai követnek küldött levelében azt fejtegette, hogy a nyilvánvaló nehézségek ellenére fél évszázadon belül lehetséges lesz Kuba annektálása, hiszen ha függetlenedik és elszakad Spanyolországtól, érett almaként fog az Egyesült Államok ölébe hullani.<ref name="Franklin">[http://janefranklin.info/Cuba.htm Cuba and the United States : A chronological History] Jane Franklin. Ocean Press; 1997. ISBN 1-875284-92-3. ISBN 978-1875284924</ref> 1854-ben az Egyesült Államok ajánlatot szándékozott tenni Spanyolország számára, miszerint 130 millió dollárért megvásárolja a szigetet. Az úgynevezett [[Ostend Manifesto]]ban foglalt tervet azonban nyilvánosságra kerülése után az amerikai [[abolicionizmus|abolicionisták]], a rabszolgaság ellen küzdő mozgalom tagjai, meghiúsították.<ref>Hugh Thomas. ''Cuba : The pursuit for freedom''. p.134-5</ref>
1877-re az Egyesült Államokba irányult a kubai export 83%-a, és ennek [[Monopszónia|monopszóniának]] a révén az amerikaiak ellenőrizték a sziget gazdaságának túlnyomó részét.<ref>Bakewell, Peter. ''A History of Latin America''. Blackwell publishers. p454.</ref> [[Anthony Trollope]] angol utazó ekkoriban azt jegyezte fel, hogy az ország kereskedelme egyre inkább külföldiek kezébe kerül, [[Havanna]] hamarosan éppúgy amerikai lesz, mint [[New Orleans (
|last=Perez, Jr
|first=Louis A
| |||