„Drinai vértanúk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egyért AWB
typo, formázás
11. sor:
| egyháza = [[Római katolikus egyház]]
| boldoggá avatásának ideje = [[2011]]. [[szeptember 24.]]
| boldoggá avatásának helye = [[SarajevoSzarajevó]], [[Bosznia-Hercegovina]]
| boldoggá avatta = [[Angelo Amato]] [[bíboros]] ''szaléziánus''
| szentté avatásának ideje =
| szentté avatásának helye =
| szentté avatta =
| kegyhely = [[Drina]] fólyófolyó ([[Bosznia-Hercegovina]], [[Szerbia]])
| ünnepnapja = [[december 15.]]
| jelképei = [[Pálmavirágúak|pálma]], [[galambfélék|galamb]]
| védőszentje =
| oltárról való leemelés ideje =
25. sor:
}}
 
'''Drinai Vértanúk''' *[[Osztrák–Magyar Monarchia|Ausztria-Magyarország]] [[monarchia]]; †[[Goražde]], [[1941]]. [[december 15.]], [[vértanú]]k.
 
== Életrajza ==
Az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció nővérei [[1911]]-ben alapították [[Szarajevó]]tól ([[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]]) kb. 20 km-nyire, [[Palé]]ban a ''Mária Otthont'', eredetileg beteg nővéreknek és a szarajevói ''Szent József Intézet'' tanítónőinek, de az otthon nem sokára a szükséget szenvedők menedékháza lett. Segítették már az [[első világháború]] közt a szegényeket, támogatták azokat a gyermekeket is, akiket szüleik nem tudtak iskoláztatni. Csendesen és szerényen éltek, mindenkivel jót tettek vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
[[1941]]-ben, a háború évében a kolostorban egy kis községben akkor élt öt nővér: [[Jula Ivanišević]] ([[1893]]) [[Horvátország|horvát]] házfőnöknőt, [[Berchmana Leidenix]] ([[1865]]) [[Ausztria|osztrák]], [[Krizina Bojanc]] ([[1885]]) és [[Antonija Fabjan]] ([[1907]]) [[Szlovénia|szlovén]], [[Bernadetta Bánya]] ([[1912]]) pedig [[Magyarország|magyar]] származású nővér.
 
=== Paletól Goraždéig ===
A [[második világháború]] kitörése sem gátolta meg a nővéreket működésükben és az Egyház küldetésének teljesítésében ebben a térségben, ahol különféle érdekek és hatások ütköztek.
 
[[1941]]. december 11-én, a délutáni órákban a [[csetnik]]ek betörtek a kis zárdába, kirabolták, felgyújtották, majd a nővéreket más foglyokkal együtt – köztük volt [[Franc Ksaver Meško]], szlovén költő és író is – [[Goražde]] felé ([[Bosznia]]) hurcolták őket. A nővérek hóban, hiányos ruházatban rótták a kilométereket.
 
== Vértanúhalál ==
[[File:Drina River Gorazde 1.JPG|thumb|260px|[[Drina]] folyó [[Goražde|Goraždén]] keresztül a történelem folyománfolyamán többször is ''véresen fólytfolyt'']]
 
A 76 éves Berchmana nővér nem volt képes a városig gyalogolni: [[Sjetlina|Sjetlinában]] maradt, ahol a csetnikek központja volt. Itt ölték meg 1941. december 23-án. A Goraždéba hurcolt többi nővéreket pedig a ''laktanya második emeletén'' fogva tartották őket; [[december 15.|december 15-én]] késő éjszakán részeg [[csetnik]]ekcsetnikek törtek be a helyiségbe és a nővérekre vetették magukat. Egyiküknek, Jula Ivaniševićnek sikerült kiszabadulnia a támadók kezei közül és az ablakhoz rohant: „Gyertek velem! [[Jézus]] ments meg minket!” kiáltással a mélybe vetette magát. Hogy mentsék magukat, s fogadalmukhoz híven megőrizzék tisztaságukat, a többi három nővér is követte példáját és sorra kiugrottak az ablakon. Ezt látva a csetnikek egy pillanatra megrökönyödtek, majd felbőszülve lerohantak a laktanya elé; ott még élő, de súlyosan megsebesült nővéreket [[kés|késsel]] halálra szurkálták, s a közeli [[Drina|Drinába]] dobták őket. A folyó lett a bátor szerzetesnők sírgödre.
 
A hetvenhat éves Berchmana nővér - 76 éves lévén - nem volt képes a városig gyalogolni: [[Sjetlina|Sjetlinában]] maradt, ahol a csetnikek központja volt. Itt ölték meg 1941. december 23-án.
A Goraždéba hurcolt többi nővéreket pedig a ''laktanya második emeletén'' fogva tartották őket; [[december 15.|december 15-én]] késő éjszakán részeg [[csetnik]]ek törtek be a helyiségbe és a nővérekre vetették magukat. Egyiküknek, Jula Ivaniševićnek sikerült kiszabadulnia a támadók kezei közül és az ablakhoz rohant: „Gyertek velem! [[Jézus]] ments meg minket!” kiáltással a mélybe vetette magát. Hogy mentsék magukat, s fogadalmukhoz híven megőrizzék tisztaságukat, a többi három nővér is követte példáját és sorra kiugrottak az ablakon. Ezt látva a csetnikek egy pillanatra megrökönyödtek, majd felbőszülve lerohantak a laktanya elé; ott még élő, de súlyosan megsebesült nővéreket [[kés|késsel]] halálra szurkálták, s a közeli [[Drina|Drinába]] dobták őket. A folyó lett a bátor szerzetesnők sírgödre.
=== A vallomások ===
A nővérek vértanúhaláláról számos vallomás szól. Első, aki írta róluk, már említett [[Franc Ksaver Meško]] katolikus [[Pap (foglalkozás)|pap]], [[író]] és [[költő]] (1874-1964), volt; ő megmenekült a haláltól köszönve egy szlovén származású Milko nevű csetniknak. Második tanú pedig még élő Goraždei születésű [[Ante Baković]] (*1931) katolikus [[Pap (foglalkozás)|pap]]. Ő írta róluk [[1990]]-ben az első ''„Drinske mučenice« (Drinai vértanúk)'' című könyvét. Krisztusért vállalt haláluk felbecsülhetetlen értékű kincs. Sokan imameghallgatást nyertek a nővérek közbenjárására.
Krisztusért vállalt haláluk felbecsülhetetlen értékű kincs. Sokan imameghallgatást nyertek a nővérek közbenjárására.
 
== Boldoggá avatása Szarajevóban volt ==
[[File:Drina Martyrs beatification.jpg|thumb|260px|Drinai vértanúk boldoggá avatása [[Szarajevó|Szarajevóban]].]]
 
2011,. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] tartották [[Szarajevó|Szarajevóban]] a drinai vértanúknak nevezett mártír szerzetesnővérek boldoggá avatását.
A drinai vértanúknak elnevezett szerzetesnők boldoggá avatásához szükséges egyházmegyei eljárást 1999-ben indították meg. 2008 júliusában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja illetve a teológiai bizottság átvette Isten Szolgálói, a Drinai Vértanúk Positióját, majd 2010. február 24-én egyhangúlag elfogadták a Causat. A boldoggá avatás napján a 11 órakor kezdődő szentmisét [[XVI. Benedek pápa]] küldötte, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának vezetője mutatta be.
 
== Jegyzetek ==