'''Tikrit''' alapítását az arab és a perzsa hagyomány [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr]] [[Szászánida uralkodók listája|szászánida királynak]] (i. sz. 241–272) tulajdonítja. Tikrit lakossága hamar kereszténnyé lett: a [[4. század]] végén püspöke a jakobia egyház feje volt. A [[8. század]]ban a városba [[Asszír Keletikeleti Egyházegyház|nesztoriánusok]] is költöztek, később neves püspökségük volt itt. A város keresztény lakosait, templomait, kolostorait arab szerzők is gyakran említették; a [[7. század]]i muszlim hódítást követően a történelmi Irak tartomány legészakibb településének számított. A városon haladt keresztül a [[Moszul]]ba és a rajta keresztül a bizánci határra vezető fontos útvonal. A település gyapjúszöveteiről, valamint [[szezámmag|szezám]]- és [[görögdinnye]]-termeléséről volt nevezetes, piacain élénk kereskedelmi tevékenység folyt. Tikrit erős várral is rendelkezett.<ref>{{CitLib|szerző= Guy Le Strange |cím= The Lands of the Eastern Caliphate |alcím= Mesopotamia, Persia, and Central Asia from the Moslem conquest to the time of Timur |hely= New York |kiadó= Barnes & Noble |év= 1905 |oldal = 57}}</ref> A bevehetetlennek hitt erődítését [[Timur Lenk]] csapatai pusztították el a várossal együtt [[1394]]-ben. Ettől kezdve Tikrit elvesztette jelentőségét, csupán kis falucskaként élt tovább. A [[19. század]] óta nincsenek keresztény lakói sem. A város a [[20. század]]ban újra növekedni kezdett.
