„Házsongárdi temető” változatai közötti eltérés

Noha a városi közgyűlés már [[1892]]-ben megállapította, hogy „a jelenlegi köztemető annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekből továbbra már nem használható”, és 1893-ban már nem engedélyezték új sírok ásását, ma is ide és a tetején megnyitott új temetőbe temetkeznek. A még 1885-ben megkezdődött temetőrendezési kísérletek többnyire balul ütöttek ki, inkább a régi kövek és a hagyományos összhang pusztítását, mint a műemlékjelleg megőrzését szolgálták. 1938-ban [[László Dezső (egyházi író)|László Dezső]], [[Bíró Sándor (történész)|Bíró Sándor]] és [[Jancsó Béla]] vezetésével 60 kolozsvári ifjú összeírta a sírokat, [[Kelemen Lajos (történész)|Kelemen Lajos]], [[Benczédi Pál]] és [[Puskás Lajos (pedagógus)|Puskás Lajos]] segítségével megfejtette a feliratokat, és a listát közzétette az ''[[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]]'', ''[[Keleti Újság]]'' és a ''[[Patria]]'' hasábjain. Az új temetőben az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. Valamelyest enyhített a helyzeten a monostori temető megnyitása.<ref>Asztalos Lajos: [http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2004/09/4sep-04t.htm Kolozsvár helynevei.] Szabadság. 2004. szeptember 4.</ref>

 

 

== Leírása ==