„Paviai csata (1525)” változatai közötti eltérés

link, kieg.
a (Bot: 28 interwiki link migrálva a Wikidata d:q63468 adatába)
(link, kieg.)
Az [[1522]]-es [[bicoccai csata (1522)|bicoccai csata]]vesztéssel a franciák egy időre felhagytak itáliai terveikkel, ekkor még hátráltatta őket az a tény is, hogy a pápa, [[VI. Adorján pápa|VI. Adorján]] korábban [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] nevelője volt, így támogatására nem számíthattak.
 
A kedvező fordulat a következő évben következett be, amikor az [[Olaszország történelme#Az itáliai városállamok kialakulása|itáliai városállamok]] I. Ferenchez fordultak segítségért, valamint VI. Adorján halála miatt új pápát kellett választani, ő pedig a Medici családból származó [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] lett, aki franciabarát nézeteket vallott. Ebben az évben történt [[III. Károly burgundiai herceg|III. Bourbon Károly]] herceg, connétable átállása a császáriakhoz: Bourbon herceg a francia korona megszerzéséről álmodozott, és ennek érdekében szövetségeseket keresett: V. Károlyban meg is találta emberét. A tárgyalásaikat szerződéssel erősítették meg, ám tervük kitudódott, így I. Ferenc hazaárulás címén lefoglalta Bourbon Károly birtokait, aki menekülni kényszerült.
 
Mégis, az [[1524]]-es évben eleinte francia földön voltak hadmozdulatok: a császári csapatok [[Francesco Fernando d’Avalos]], pescarai márki vezetésével [[Marseille]]-t ostromolták sikertelenül.
A várat [[Antonio de Leyva]] védte 5400 emberrel. Az ostromot a franciák [[november 21.|november 21]]-én kezdték, de a jól megerősített vár bevétele nem látszott könnyű feladatnak: mindkét fél kezdett kimerülni: a védők élelmiszer-, az ostromlók lőporhiánnyal küszködtek.
 
A francia ostrom elhúzódása alatt V. Károlynak sikerült pénzt szereznie, és ezután hadsereget toboroznia. A sereg vezére a kipróbált zsoldoszsoldoskapitány, [[Georg von Frundsberg]] lett. Milánó lett volna az elsődleges célpont számukra, hogy így vonják el Paviától a franciákat, de inkább mégis a francia fősereg megtámadása mellett döntöttek, mivel lehetett arra számítani, hogy a helyőrség is kitör a csata idején.
 
== A csata ==
 
[[Fájl:Páviai csata 1525.jpg|jobbra|bélyegkép|260px| I. Ferenc foglyul ejtése]]
A császári seregek [[február 3.|február 3-ára]] [[Pavia]] alá értek, számuk ekkorra megközelítette a {{formatnum:23000}} főt. Frundsberg egységeihez csatlakoztak Pescara márki, de Lannoy és [[III. Károly burgundiai herceg|Bourbon Károly herceg]] egységei. Azonban a megerősített francia tábor láttára nem támadtak, vártak arra, hogy mit lép az ellenség, akik azonban szintén vártak, arra, hogy elfogyjon a pénz a császári oldalon, és feloszoljon a sereg. Ez kis híján meg is történt: a hónap közepén a zsoldosok ultimátumot intéztek a tisztekhez, ha március 1-jéig nem támadnak, akkor elvonulnak.
 
A támadásra azonban már nem kellett sokat várni: [[február 23.|február 23]]-án éjszaka a vadaskert kőkerítését lerombolták a császári egységek, itt tudtak bevonulni a csapatok.
A franciák további terveit a centrumba beérkező d’Avalos zúzta szét, aki egy rohammal szétszórta a maradék egységeket, ekkor még de Leyva katonái is kitörtek a várból.
 
Alençon hercege, aki távol maradt a harcoktól, de a zajok alapján úgy gondolta, hogy a francia sereg vesztésre áll, ezért átvonult a csapataival, majd felrobbantotta a [[Ticino (folyó)|Ticino]] hídját, így elvágta a maradék francia sereg menekülési útját,. ígyMaga I.a Ferenckirály is a túlparton rekedt. I. Ferencet Bourbon hercege akarta megadásra bírniszólította fel, de a király nem akarta megadni magát a szemében áruló Bourbon hercegnek, így végül de Lannoy előtt tette le a fegyvert.
 
== A csata után ==
I. Ferencet V. Károly parancsára [[Madrid]]ba szállították, ahol közel egy éves tárgyalás során sikerült ráerőltetni a [[madridi békétbékeszerződés (1526)|madridi békeszerződést]], amely azonban nem tartott sokáig: [[1526]]-ban I. Ferenc megalakította a Habsburg-ellenes [[Cognac-iCognaci liga|cognac-icognaci ligát]]. Így[[A cognaci liga háborúja|Új háború]] kezdődött, az [[itáliai háborúk|itáliai harcok]] egészen [[1559]]-ig, a [[cateau-cambrésis-i béke]]kötésig folytatódtak.
 
== Forrás ==