„Ontológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
A pozitivizmus és neopozitivizmus hatására az ontológia, amely egykor a filozófia királynőjének számított, az őt magába foglaló [[metafizika|metafizikával]] együtt a tizenkilencedik században és a huszadik század első felében lassan lekerült a tudományok térképéről. Az olyan nagy lételméleti vállalkozások, mint [[Martin Heidegger|Heidegger]] ''Lét és idő''je, a természettudósok és az analitikus filozófia képviselőinek berkeiben spekulatív jellegük miatt, gyanúsnak és komolytalannak számítottak. Az ''ontológia'' szó visszakerülése a hardcore tudományok berkeibe a huszonegyedik század végén, az alkalmazott informatikai és nyelvészeti kutatások révén történt meg. Egyes mesterséges-intelligencia ágensek (robotok, sejtautomaták) például tudást képesek felhalmozni a környezetükről, és ezt a tudást valamilyen rendszerezett fogalmi hálóba szervezik, az ilyen információrendszert formális elméletek segítségével lehet leírni. Az információk rendszerezésének módját, az ágens tudásának szerkezeti vázát nevezik az ágens által használt [[ontológia (informatika)|ontológiának]].
Az ontológia a filozófián belül élő ismeretterület maradt, és máig az; melyen belül folyamatos az új cikkek, gondolatok, paradigmák keletkezése, és az ezekről való vita, párbeszéd. Fontos (mivel a természettudományok alapfogalmaival és aktuális alapproblémáival erősen kapcsolatos) kérdések a középkorból eredő nominalizmus-realizmus vita, az univerzáliákra (fogalmakra, és általában a nem-tárgyi jellegű potenciális létezőkre) vonatkozó elképzelések, az [[idő]] fogalmával és az események mibenlétével kapcsolatos vizsgálatok. <ref>Ld. Tőzsér János: ''Metafizika''. Akadémiai Kiadó, 2009.</ref>
== Az ontológia problémái ==
| |||