„Lupis Brókerház” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
==Története==
===A brókerház megalakulása===
A [[rendszerváltás]] idején a kialakulatlan gazdasági környezetben és a még nem kellően megszilárdult pénzügyi kultúrával rendelkező országban több vállalkozás is alakult, amelynek célja az volt, hogy úttörő és később vezető szerephez jusson a pénzügyi szolgáltatások magyarországi piacán. Ezek közül első hazai magántulajdonú vállalkozásként a Lupis Brókerház Rt. kezdet meg működését. A vállalkozás jegyzett tőkéje az 1991. január 1-i megalakuláskor 121 millió forint volt. A brókerház azonban a nehéz gazdasági körülmények között nem tudta érdemben gyarapítani a társaság vagyonát. A vállalat, hogy a pénzpiacon forgatható tőkéhez jusson magas megtérülést ígérve keresett fel elsősorban állami szervezeteket és tulajdonban álló vállalatokat. Ügyfelei között olyan jelentős cégek bukkantak fel, mint a [[MÁV]], a [[Magyar Honvédség]], az [[Ikarus]], illetve az [[Országos Közoktatási Intézet]]. A magas megtérülés reményében az állami szervezetek jelentős mennyiségű tőkét utaltak át a Lupis Brókerháznál vezetett számláikra.
{{csonk-szakasz}}
 
A vállalat azonban hazardírozni kezdett befektetői pénzével. A Brókerháznál elhelyezett vagyont a befektetők tudta és jóváhagyása nélkül ingatlanügyletekbe vonta be. Ezen ingatlanügyletek azonban nem hozták meg a várt pénzügyi sikereket, a Lupis Brókerházra egyre fenyegetőbb árnyékként borult a növekvő követelésállomány. A vállalkozás vezetői végül – hogy az egyre idegesebb befektetőket megnyugtassák – a hamisítás eszközéhez fordultak. A cég meghamisította a tőzsdei elszámolórendszer bizonylatait és ügyfeleinek a hamisított bizonylatokat mutatta be fedezetigazolásként. A befektetők megtévesztése azonban nem segítette ki a vállalatot a pénzügyi slamasztikából. 1993 novemberére a brókerház több százmilliós működési veszteség mellett már csak 600 millió forintnyi vagyont birtokolt, ellenben 2,7 milliárd forintos hamarosan esedékes tartozást görgetett maga előtt. A vállalat vezetői ekkor kétségbeesett lépésre szánták el magukat: az [[Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság]] Brókerháznál letétbe helyezett 420 millió forint értékű államkötvény-csomagját a Brókerház eltulajdonította és mint saját tulajdonát eladta azt az [[OTP]]-nek. Az ügyletet hamis letéti igazolások kibocsájtásával igyekeztek álcázni.
 
===Sajátos üzleti modell===
{{csonk-szakasz}}