„Paviai csata (1525)” változatai közötti eltérés

Az [[1522]]-es [[bicoccai csata (1522)|bicoccai csata]]vesztéssel a franciák egy időre felhagytak itáliai terveikkel, ekkor még hátráltatta őket az a tény is, hogy a pápa, [[VI. Adorján pápa|VI. Adorján]], a falamd születésű pápa korábban [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] nevelője volt, így támogatására nem számíthattak.

A kedvező fordulat a következő évben következett be, amikor az [[Olaszország történelme#Az itáliai városállamok kialakulása|itáliai városállamok]] I. Ferenchez fordultak segítségért, valamint VI. Adorján halála miatt új pápát kellett választani, ő pedig a Medici családból származó [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] lett, aki franciabarát nézeteket vallott. Ebben az évben történt [[III. Károly burgundiai herceg|III. Bourbon Károly]] burgundiai herceg, francia [[connétable]] (főhadparancsnok) átállása a császáriakhoz: Bourbon herceg a francia korona megszerzéséről álmodozott, és ennek érdekében szövetségeseket keresett: V. Károlyban meg is találta emberét. A tárgyalásaikat szerződéssel erősítették meg, ám tervük kitudódott, így I. Ferenc hazaárulás címén lefoglalta Bourbon Károly franciaországi birtokait, akia herceg menekülni kényszerült, és a császár táborához állt.

[[1524]]-ben [[I. Ferenc francia király]] mozgósította seregéthadseregét, és betört [[Lombardia|Lombardiába]], és elfoglalta Milánót. A franciák ekkor ahelyett, hogy [[Charles de Lannoy]]t, a[[Nápolyi Királyság|Nápoly]] nápolyispanyol alkirálytalkirályát kezdték volna el üldözni, inkább [[Pavia]] ostromához fogtak. Sikerük biztosnak tűnt, még ha rosszul is választottak is célpontot, mivel V. Károly megint pénzszűkében volt, és nem tudott hadsereget toborozni a franciák ellen.

A franciák egya vadaskertbenMirabello vadászkastély vadaskertjében állították fel a főhadiszállásukat, a Mirabellokirály vadászkastélyban pedigmagában a királykastélyban lakott. A sereg balszárnyát Károly, Alençon grófja vezette, a centrumot pedig [[Jacques La Palice]] marsall vezette, a jobbszárnyra a svájciaksvájci zsoldosok ak kerültek.

A francia ostrom elhúzódása alatt V. Károlynak sikerült pénzt szereznie, és ezutánújabb hadsereget toboroznia. A sereg vezére a kipróbált dél-német zsoldoskapitány, [[Georg von Frundsberg]] lett. Milánó lett volna az elsődleges célpont számukra, hogy ígyezzel vonjáka elfranciákat Paviátólelvonják aPavia franciákatostromától, de inkábbvégül mégis a francia fősereg megtámadása mellett döntöttek, mivel lehetett arra számítani, hogy a helyőrség is kitör a csata idején.