„Külső-Somogy” változatai közötti eltérés

 

==Elhelyezkedés==

Külső-Somogy a 46°20’ és a 46°54’ földrajzi szélesség, és a 17°38’és a 18°28’ keleti hosszúság között található. Legnagyobb észak-déli kiterjedése 64 km, kelet-nyugati szélessége pedig 66 km. Területe 2884 km2. A terület átlagos magassága 186 méter, a legmagasabb pontja a Kőröshegy melletti Gyugy-hát (311,5 méter), ez egyben az egész megye legmagasabb pontja. A terület a Somogyi-dombság északkeleti részén lévő terület, északról a Balaton, északkeletre tőle a Mezőföld nyugati része, keletre és délre pedig a Tolna-Baranyai dombság található. Határai északon a Balaton árka, északkeleten a Sió medre, délen és délkeleten a Kapos folyó völgye, nyugaton pedig a Nagyberek keleti széle, a keleti-Bozót patak. A terület további három részre van osztva, Somogyvári-dombság más néven Nyugati Külső-Somogy (1), Koppánymenti-dombság vagy Keleti Külső-Somogy (2), Kaposmenti-dombság vagy Déli Külső-Somogy.

 

==Tektonika, geológiai felépítés==

A Balaton-vonal és a közép Magyarországi-vonal (Kapos-vonal) között a medencealjzatot olyan kőzetek építik fel, melyek a Korai- és a Júliai-Alpokban, a Kaovankákban, illetve a Medvednica, az Ivanscica és a Koalik hegységben (Föld,Víz, Levegő, 2002). A Pelso-egység, (Balaton-vonal) és Közép-magyarországi-vonal által határolt Közép-dunántúli-egységéből (Szávai-egység) ópaleozoikumi képződmény nem került elő.

 

 

==Felszínfejlődés==

===A pannoniai időszak előtti események===

 

 

A Pannon kor sajátossága nagy vastagságú agyagos- homokos üledékek képződése, ekkor általános és differenciált süllyedés a jellemző a Pannon- tenger ebben a süllyedékben helyezkedik el. A felszínen csak felső- pannon üledék található, ez is az csak a terület északi, meredek lejtőin, völgyvállakon.

 

Felső-pannóniai szakasz (9-5,4 millió éve)

 

==Természeti értékek==

A vidéken viszonylag kevés a természetvédelmi oltalom alatt álló terület. Országos jelentőségű védettséget élvez a már említett Látrányi puszta, mely a községtől délre, 207 hektáron helyezkedik el. A puszta egykor a (Nagyberekhez hasonlóan) a Balaton sekély déli öble volt. Mészben gazdag homokos talaja a tó egykori üledékéből alakult ki. A vidéket, miután szárazra került, a szél és a talajvíz alakította tovább, és hozta létre jelenlegi állapotát. A kisebb-nagyobb homokbuckák által változatos táj érdekessége, hogy mélyebben fekvő, lefolyástalan területein nagy kiterjedésű láprétek, nedves kaszálók találhatóak.

 

Természetvédelmi területté van nyilvánítva a Somogyvári Kupavár-hegy is, mely Somogyvár északi határában található, és 28 hektáron helyezkedik el. A terület elsősorban nem természeti értékei miatt áll védelem alatt, hanem mert Somogyvár és környéke a honfoglalás korában a vidék stratégiai fontosságú terület volt, mivel akkor még a hegy lábáig ért a Balaton. Ez a hely volt a lázadó Koppány vezér központi területe, a hegy lábánál fakadó patakhoz Szent István legendák kapcsolódnak. A Kupa-hegy tetején található egy Szent László által, 1091-ben alapított, francia mintára építtetett bazilika és kolostor romjai.

 

 

==Források==