„Peja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
251. sor:
A [[17. század]] végén a középső- és nyugat-balkáni területekre is kiterjedt a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] Oszmán Birodalom elleni felszabadító [[A Szent Liga háborúja|háborúja]]. Győztes seregeik elérték Koszovót és [[makedónia|Makedóniát]]. Eljutottak a szerbek lakta központi területekhez, amikor [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] Habsburg császár kiáltványban kérte és felszólította a balkáni országokat, népeket – így a szerbeket, egyházi vezetőiket – a török elleni harcra, a keresztény szövetségesek támogatására. [[Arzén Csernojevics|Csernovics Arzén]] ipeki pátriárka találkozott a szövetségesek balkáni harcait vezető tábornokkal, [[Piccolomini]]vel {{linkiw|Piccolomini|Enea Silvio Piccolomini (general)|en}}. Megállapodtak, hogy a szerbek, törökök elleni felkeléssel, segítséget nyújtanak a császári seregeknek. ‒ A császári csapatok [[Isztambul]] felé tartó balkáni előnyomulása megakadt. A törökök megállították a szövetségeseket, és sikeres volt az ellentámadásuk. A [[Kaçaniki-szoros]]ban {{linkiw|Kaçaniki-szoros|Kaçanik Gorge|en}} vereséget mértek az osztrákokra ([[1690]]. [[január 1.]]). [[Küprülü Musztafa]] [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]] {{linkiw|Küprülü Musztafa|Köprülü Fazıl Mustafa Pasha|en}} sorra foglalta vissza a balkáni várakat, a szerbek lakta területeket. A visszatérő törökök kegyetlen pusztítása – mészárlása, rablása – elől a szerbek a visszavonuló szövetségesekhez csatlakozva, családostól tömegesen menekültek északnyugati irányba. Biztonságosabbnak tudták életüket, vallásuk gyakorlását és egyházuk működését a Habsburg császárságban, mint az Oszmán Birodalomban. Csernovics Arzén pátriárka velük tartott. A menekülők úgy érezhették, hogy az egyház védelme alatt állnak, az egyház segíti őket. Koszovó-Metohijába, így Peja városába is, az elmenekült szerbek helyére újabb [[koszovói albánok]] {{linkiw|koszovói albánok|Kosovo Albanians|en}} és török telepesek érkeztek. Jelentősen megváltozott a területen élők nemzetiségiek összetétele. <ref> [http://hu.wikipedia.org/wiki/A_nagy_szerb_kiv%C3%A1ndorl%C3%A1s A szerbek nagy kivándorlása] ‒ Велика сеоба Срба; Velika seoba Srba ‒ Hozzáférés: 2015. április 28.</ref> (A középső- és nyugat-balkáni területekről elmenekült szerbek jelentős számban a Habsburg Birodalomnak a Magyar Királysághoz tartozó részén telepedtek le.)<br />
A Pejai Patriarchátustól külön váltak a Habsburg Birodalom szerb ortodox püspökségei – a letelepedett hívekkel együtt – a [[karlóca]]i (előbb rövid ideig a [[szentendre]]i, illetve a [[kusedol kolostor]]i {{linkiw|kusedol kolostor|Krušedol monastery|en}}) metropolita vezetésével. [[1692]]-ben szervezték újjá a Pejai Patriarchátust az Oszmán Birodalomban maradt ortodox szerb püspökségeknek, a nagy kivándorlás időszakában az észak- és közép-balkáni terülteken lakóhelyüket el sem hagyó, vagy oda visszaköltözött híveknek. ‒ [[1766]]. [[szeptember 11.]]-én a Porta befolyása alatt álló [[konstantinápolyi ortodox egyház|konstantinápolyi pátriárka]] (Dionysius IV. Muselimes) ‒ [[III. Musztafa oszmán szultán|III. Musztafa szultán]] utasítására ‒ feloszlatta, s így mint egyházi szervezetet megszüntette az Ipeki Patriarchátust. Ettől kezdve a [[belgrádi metropolita]] {{linkiw|belgrádi metropolita |Metropolitanate of Belgrade|en}} egyre jelentősebb szerepet kapott a török területeken élő szerbek összefogásában. ‒ A [[Szerb Patriarchátus]] {{linkiw|Szerb Patriarchátus|Patriarchate of Serbia|en}}, [[Belgrád]] központtal, csak [[1920]]-ban ‒ az [[1918]]-ban [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] létrejötte után ‒ született meg, az [[1848]]-ban megalakult [[Karlócai Patriarchátus]] {{linkiw|Karlócai Patriarchátus|Patriarchate of Karlovci|en}} és a belgrádi metropolita joghatósági területének, püspökségeinek egyesülésével. ‒ A szerb ortodox katolikusok minden egyházi szervezete szoros lelki kapcsolatot tartott/tart a Peći (Pejai) Patriarchátus szellemiségével, a Peći (Pejai) Patriarchátusi Kolostorral.
==Források és irodalom==
| |||