„Pártállam” változatai közötti eltérés

A '''pártállam''' egyfajta ''politikai hatalmi rendszer'', ahol egy uralmon levő [[párt]] (melyet ebben az esetben [[állampárt]]nak nevezünk) ''demokratikus kontrollok nélkül'' gyakorolja az állami funkciókat. A pártállam tehát olyan speciális formája a [[diktatúra|diktatúrának]], ahol a hatalom gyakorlásában kiemelkedő szerepe van egy, a többpárti demokrácia pártjaihoz egyes külső jegyeiben hasonló szervezetnek.

 

 

A magyar állam a [[Tanácsköztársaság]] és [[Szálasi Ferenc]] uralmának időszakát kivéve csak [[1949]]-től [[1989]]-ig, a ''Magyar Népköztársaság'' idején volt pártállam. A [[Rákosi Mátyás]] nevével fémjelzett időszakban a diktatúra kemény formáját jelenítette meg a pártállam. Az [[1956-os forradalom]] után a hatalom gyakorlás módszerei sokat változtak, de a kommunista [[állampárt]], a Magyar Szocialist Munkáspárt továbbra is szilárdan kezében tartotta a hatalmat, bár az ún. [[gulyáskommunizmus]] időszakában Magyarországot kedélyesen a „[[Magyarország 1957–1989 között|legvidámabb barakk]]” jelzővel emlegették. A [[Magyarország 1945–1956 között|Rákosi-korszakhoz]] képest a különbségek legfeljebb a döntések központosításának mértékében jelentenek eltérést; egyes időszakokban a gazdasági élet irányítása lazábbá, áttételesebbé válhat (mint az [[új gazdasági mechanizmus]] 1968-ban) a választási rendszer is általában egyes jelöltekre épül, amelyeket – a formailag közvetlenül demokratikus jelölés fenntartása mellett – Magyarországon 1986 előtt kizárólagos joggal az ugyancsak az állampárt által irányított [[Hazafias Népfront]] tartott a kezében. Egyes állami feladatokat névleg társadalmasítottak, így az üdültetés a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]], mint nem állami szerv hatáskörébe tartozott.

 

== Mai pártállamok ==