„I. Péter kasztíliai király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
71. sor:
1359. júniusban, Barcelona előtt, a IV. Péter király, valamint Bernat de Cabrera (? – 1368), Osona grófja, és Hug de Cardona (Hugo Folch de Cardona) (1328 – 1400), Cardona grófja, vezérelte aragóniai hajóhad legyőzte a kasztíliai flottát, amelynek fővezére Egidio Boccanegra (? – 1367), genovai születésű hajós, Kasztília tengernagya volt. <ref>Egidio Boccanegra testvére volt Simone Boccanegra (? - 1363), aki az első dózse lett Genovában, [[Giuseppe Verdi]] operájának a hőse.</ref> A kasztíliaiak további parancsnokai García Álvarez de Toledo (? - 1370), a Szent Jakab Lovagrend nagymestere, és Diego García de Padilla (? - 1368), a Calatrava Lovagrend nagymestere, María de Padilla testvére, és Pero (Pedro) López de Ayala (1332 - 1407) (a korszak kiváló történetírója) voltak. <ref>Diego García de Padilla, amikor Henrik grófot királlyá koronázták (1366), átállt II. Henrik oldalára. I. Péter ezért a második nájerai csata után (1367) börtönbe záratta, ott is halt meg. A kasztíliai had egyik vezére volt akkor, amikor 1361. decemberben, Huesa mellett, a linuesai csatában győztek a granadai mórok ellen, és akkor is, amikor 1362. januárban, a Guadix melletti csatában, vereséget szenvedtek tőlük; ami azonban nem akadályozta meg azt, hogy V. Muhammad (1338 – 1391) emír, I. Péter szövetségese, 1362. áprilistól, a haláláig, Granada ura legyen.</ref> 1359. szeptemberben a Henrik gróf vezette aragóniai sereg, Araviana mellett, legyőzte a Juan Fernández de Hinestrosa (? – 1359) vezette kasztíliai sereget, a csatában kapott sebeibe a kasztíliai vezér belehalt (leánya, María, a király kedvese volt). I. Péter, bosszúból, még 1359-ben, kivégeztette Jánost és Pétert, Henrik grófnak és Tellónak az öccseit, akik már évek óta a király fogságában raboskodtak. A kasztíliai uralkodó bosszúja azonban – akárcsak korábban – most sem csak a királyi családok tagjait érte el, hanem nemeseket, polgárokat és papokat is. <ref>E szócikk kereteit meghaladja az I. Péter által kivégeztetett, vagy meggyilkoltatott személyeknek a felsorolása.</ref>
Henrik gróf és Bernat de Cabrera, Osona grófja, 1360 elején, Aragóniából betörtek Kasztíliába, és elfoglalták Nájera városát. I. Péter először Gutierre Fernández de Toledo (? – 1360), Anamella ura vezetésével küldött ellenük csapatokat, majd később, [[Burgos]]ból, az I. Péter irányította kasztíliai sereg is elindult Henrik gróf ellen. A város előtt, 1360. április 24-én megvívott, első nájerai csatában, I. Péter győzött Henrik gróf ellen, aki a csata elvesztése után a városba menekült. <ref>Vannak olyan források, amelyek szerint Henrik gróf fogságba esett, de szinte azonnal sikerült is megszöknie: Az egyik forrás szerint a foglyul ejtői nem ismerték fel; a másik forrás szerint viszont voltak olyanok – így például Juan Ramírez de Arellano (? –?) nevű nemes –, akik segítettek Henrik grófnak a szökésben.</ref> I. Péter nem ostromolta meg Nájerát, hanem hirtelen, szinte érthetetlenül, elvonult a város alól, San Domingo (Santo Domingo de la Calzada) felé. Állítólag ez azért történt, mert egy idős szerzetes, akit a jóslata után I. Péter máglyán megégetett, még az ütközet előtt, megjósolta a királynak azt, hogy a féltestvére, Henrik gróf fogja őt megölni. Henrik gróf és Osona grófja azonnal kihasználták a lehetőséget, elhagyták Nájerát, és visszatértek Aragóniába (1360. májusban már ott is voltak). I. Péter, értesülve a grófok meneküléséről, meggondolta magát, utánuk indult, [[Logroño]] városáig haladt a seregével. Ott találkozott [[VI. Ince pápa|VI. Ince]] (1282 – 1362) pápa legátusával, Guillaume de La Jugie (1317 – 1374) kardinálissal, aki a királynál elérte azt, hogy ne folytassa a harcot a féltestvére ellen, ne üldözze a menekülőket; I. Péter el is vonult délre, [[Sevilla|Sevillába]], majd, még 1360-ban, a Henrik gróf ellen először küldött csapatokat vezérlő Gutierre Fernández de Toledót kivégeztette; testvérének, Blas (Vasco) Fernández de Toledónak (? – 1372), Toledo érsekének, Portugáliába kellett menekülnie. <ref>Lásd: ([http://books.google.hu/books?id=VKNFAAAAIAAJ&pg=RA1-PA18&dq=n%C3%A1jera+1360&hl=hu&output=text] – 2015. április 30., [http://books.google.hu/books?id=C0bQhSC_mMQC&pg=PA138&hl=hu&output=text] – 2015. április 30., [http://cronologiahistorica.com/index.php?option=com_content&view=article&id=908:ano-1360&catid=18:siglo-xiv-guerra-y-peste&Itemid=115] – 2015. április 30., [http://cronologiahistorica.com/index.php?option=com_content&view=article&id=909:ano-1361&catid=18:siglo-xiv-guerra-y-peste&Itemid=115] – 2015. április 30., [http://www.lahistoriaconmapas.com/historia/historia2/biografia-de-najera-batalla-de-1360-1367/] - 2015. április 30. [http://www.dip-badajoz.es/cultura/ceex/reex_digital/reex_LXVI/2010/T.%20LXVI%20n.%201%202010%20en.-abr/RV13421.pdf] – 2015. április 30., [http://es.wikipedia.org/wiki/Enrique_II_de_Castilla] – 2015. április 30., [http://fr.wikipedia.org/wiki/Guillaume_de_La_Jugie] - 2015. április 30., [http://es.wikipedia.org/wiki/Vasco_Fern%C3%A1ndez_de_Toledo] – 2015. április 30., [http://casa-das-letras.blogspot.hu/2009/04/historia-del-condado-de-ribadeo.html] – 2015. április 30. [http://biblioteca.universia.net/html_bura/ficha/params/title/rioja-guerra-civil-d-pedro-cruel-d-enrique-trastamara-batallas/id/21938960.html] – 2015. április 30., (La Rioja en la Guerra Civil entre D. Pedro el Cruel y D. Enrique de Trastámara (Las Batallas de Nájera) - [http://dialnet.unirioja.es/servlet/articulo?codigo=663076] - 2015. április 30.).</ref> A kasztíliai és az aragóniai király, 1361-ben, a pápai legátus, Guillaume de La Jugie kardinális közreműködésével, békét kötöttek. IV. Péter ekkor feladta Henrik gróf támogatását (aki Franciaországba ment, immár már másodszor), és Aragóniai Ferdinánd infáns támogatását is (aki Katalóniába húzódott vissza). I. Péter ebben az évben (1361) Isabel de Larát, az 1358-ban meggyilkolt Aragóniai János infáns özvegyét (Juan Núñez de Lara másodszülött leányát) gyilkoltatta meg. <ref>I. Péter a trónra lépését megélő, hat féltestvére közül hármat (Frigyes, János, Péter) meggyilkoltatott, továbbá egyik féltestvére, Tello feleségét is megölette, de megölette nagynénjét, Eleonóra aragóniai királynét, és az unokatestvérét, Aragóniai János infánst, valamint annak feleségét is.</ref> Az uralkodáshoz a királynak egyre több pénzre volt szüksége, ezért 1361-ben megölette a kincstárnokát, Samuel ha Lévít is, akinek a vagyonát elkobozta.
1361-ben Blanka királyné meghalt, fogságban. Elterjedtek olyan hírek, hogy I. Péter (illetve María de Padilla) megmérgeztette Blankát. Azonban Blanka halála után pár héttel, betegségben, María de Padilla is meghalt. I. Péter 1362-ben, a Cortes (a rendi gyűlés) előtt kijelentette azt, hogy – még Bourbon Blankával kötött házassága előtt –, feleségül vette María de Padillát, és a tőle 1359-ben született fiát, Alfonzt tette meg az örökösének, de a kisfiú, betegségben, talán pestisben, még ebben az évben meghalt.
| |||