„Reverzális” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
zöld link kékre |
||
1. sor:
A '''reverzális''' [[latin nyelv|latinul]] általában írásban tett, [[okirat]]ba foglalt ígéretet jelent. Magyar fordítása: ''térítvény''. A leggyakrabban a római katolikus egyházjogban fordul elő, mégpedig [[vegyes házasság]] esetében, mint az a katolikus apától követelt ígéret (térítvény), amelyben arra kötelezi magát, hogy összes gyermekét a katolikus vallásban fogja neveltetni.<ref>http://leveltar.romkat.ro/kiadvanyok-tanulmanyok/351-a-plebaniai-es-fesperessegi-leveltarak-tagolodasa-iratfajtak-irattipusok.html</ref> A [[19. század]] végén még a politikai életben is használatos kifejezés volt - például Mikszáth Kálmán mindkét értelemben használta a '''reverzális''' szót Jókai Mór és kora című írásában.
[[Mikszáth Kálmán]] 1898-ban
== A magyar egyházjogokban ==
A római katolikus egyházjogban, különösen [[vegyes házasság]] esetében az a katolikus apától követelt térítvény, amelyben arra kötelezi magát, hogy összes gyermekét a katolikus vallásban fogja neveltetni. Az egyházjog a papoknak szoros kötelességévé teszi, hogy az esketés előtt ilyen reverzálisokat lehetőleg kieszközölni törekedjenek, és azok épségben tartása felett szigorúan ügyeljenek. Hazánkban a reverzálisok 1868-ig élték virágkorukat, de az egyházjogban tovább éltek, annak ellenére, hogy a [protestáns]]ok a reverzálisok miatt sokszor panaszt emeltek.
=== A 18. század végén ===
Ebben a korszakban sok bonyodalom származott a reverzálisokból. Bár [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e megszüntette ezeket, ám mindez s régieknek, az 1781. október 1-je előtt kiállított reverzálisoknak az érvényességét nem érintette, így a házasfeleket, ha eltértek tőlük, a hatóságok éppen úgy felelősségre vonták és elítélték, mint akár [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] korában.<ref>http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3295.pdf</ref> Az 1791. évi XXVI. t.-c útján (egészen 1868-ig) lehetővé tette az akkori törvényhozás, hogy vegyes házasság esetében a katolikus apa gyermekei a nemre való különbség nélkül a törvény erejénél fogva katolikusok legyenek, ha ellenben az anya katolikus, a törvény erejénél fogva csak a leánygyermekek katolikusok, a fiúgyermekek ellenben apjuk vallását követhetik, de katolikusok is lehetnek. Ez a szabályozás egészen 1868-ig élt, így ez az időszak tekinthető a reverzálisok
=== A reformkorban ===
13. sor:
=== 1868 után ===
Az 1868. LIII. t.-c. az 1791. XXVI. t.-c. rendelkezéseit a keresztény vallásfelekezetek viszonosságával ellentétben állóknak találta, s azért a vallásfelekezetek egyenjogúságának törvény útján való szabályozásáig, tehát kifejezetten ideiglenes jellegű érvénnyel kötelező jelleggel állapította meg, hogy vegyes házasságból származó gyermekek nemük szerint követik a szülőknek vallását, s hogy a reverzálisok «ezentúl is» érvénytelenek, s semmi esetre sem bírnak jogerővel. Az idézőjelek közé foglalt szavak kétségtelenné teszik, hogy a törvényhozás az előbbi törvények alatt adott reverzálisokat is állami törvény szempontjából érvénytelennek tekintette.
* Mikszáth Fenyegetés című anekdotájában így írt a reverzálisról:
=== 1894 után ===
A kérdést a [[vallásszabadság]] értelmében a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. t.-c. újra szabályozta, amely e tekintetben az 1868. LIII. t.-c. helyébe lépett. Ettől kezdve a katolikus egyházi jog szerint magyar katolikus és protestáns fél közt a házasság teljesen formátlanul is megköthető volt, vagyis e szerint a polgári házasság. egyházilag is teljesen érvénye. Ha azonban
== Protestáns tiltakozások ==
22. sor:
== Szerepe nevezetes személyek életében ==
* Az evangélikus hitű [[Kossuth Lajos]] házasságot akart kötni a katolikus [[Meszlényi Teréz]]zel. Mivel Kossuth nem volt hajlandó reverzálist adni, mivel azt a vallási jogegyenlőséggel ellentétesnek tartotta, a házasságot
* [[Jókai Mór]] adott<ref> Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora.</ref>
* [[Szabó Magda]] - szüleinél merült fel
|