„Reverzális” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
zöld link kékre
1. sor:
A '''reverzális''' [[latin nyelv|latinul]] általában írásban tett, [[okirat]]ba foglalt ígéretet jelent. Magyar fordítása: ''térítvény''. A leggyakrabban a római katolikus egyházjogban fordul elő, mégpedig [[vegyes házasság]] esetében, mint az a katolikus apától követelt ígéret (térítvény), amelyben arra kötelezi magát, hogy összes gyermekét a katolikus vallásban fogja neveltetni.<ref>http://leveltar.romkat.ro/kiadvanyok-tanulmanyok/351-a-plebaniai-es-fesperessegi-leveltarak-tagolodasa-iratfajtak-irattipusok.html</ref> A [[19. század]] végén még a politikai életben is használatos kifejezés volt - például Mikszáth Kálmán mindkét értelemben használta a '''reverzális''' szót Jókai Mór és kora című írásában.
 
[[Mikszáth Kálmán]] 1898-ban "Reverzális"„Reverzális” címen publikált egy [[vezércikk]]et az [[Országos Hírlap]]ban.<ref>http://mek.oszk.hu/07100/07121/07121.htm#36</ref>Mikszáth a reverzálisról mint egyházi fogalomról is közzétett egy [[anekdota|anekdotát]].<ref>http://mtdaportal.extra.hu/books/Anekdotak_a_magyar_kozeletbol.pdf</ref>
 
== A magyar egyházjogokban ==
A római katolikus egyházjogban, különösen [[vegyes házasság]] esetében az a katolikus apától követelt térítvény, amelyben arra kötelezi magát, hogy összes gyermekét a katolikus vallásban fogja neveltetni. Az egyházjog a papoknak szoros kötelességévé teszi, hogy az esketés előtt ilyen reverzálisokat lehetőleg kieszközölni törekedjenek, és azok épségben tartása felett szigorúan ügyeljenek. Hazánkban a reverzálisok 1868-ig élték virágkorukat, de az egyházjogban tovább éltek, annak ellenére, hogy a [protestáns]]ok a reverzálisok miatt sokszor panaszt emeltek.
=== A 18. század végén ===
Ebben a korszakban sok bonyodalom származott a reverzálisokból. Bár [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e megszüntette ezeket, ám mindez s régieknek, az 1781. október 1-je előtt kiállított reverzálisoknak az érvényességét nem érintette, így a házasfeleket, ha eltértek tőlük, a hatóságok éppen úgy felelősségre vonták és elítélték, mint akár [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] korában.<ref>http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3295.pdf</ref> Az 1791. évi XXVI. t.-c útján (egészen 1868-ig) lehetővé tette az akkori törvényhozás, hogy vegyes házasság esetében a katolikus apa gyermekei a nemre való különbség nélkül a törvény erejénél fogva katolikusok legyenek, ha ellenben az anya katolikus, a törvény erejénél fogva csak a leánygyermekek katolikusok, a fiúgyermekek ellenben apjuk vallását követhetik, de katolikusok is lehetnek. Ez a szabályozás egészen 1868-ig élt, így ez az időszak tekinthető a reverzálisok "virágkorának"„virágkorának”.
 
=== A reformkorban ===
13. sor:
=== 1868 után ===
Az 1868. LIII. t.-c. az 1791. XXVI. t.-c. rendelkezéseit a keresztény vallásfelekezetek viszonosságával ellentétben állóknak találta, s azért a vallásfelekezetek egyenjogúságának törvény útján való szabályozásáig, tehát kifejezetten ideiglenes jellegű érvénnyel kötelező jelleggel állapította meg, hogy vegyes házasságból származó gyermekek nemük szerint követik a szülőknek vallását, s hogy a reverzálisok «ezentúl is» érvénytelenek, s semmi esetre sem bírnak jogerővel. Az idézőjelek közé foglalt szavak kétségtelenné teszik, hogy a törvényhozás az előbbi törvények alatt adott reverzálisokat is állami törvény szempontjából érvénytelennek tekintette.
* Mikszáth Fenyegetés című anekdotájában így írt a reverzálisról: "Még''„Még 1894 előtt úgy volt, hogy a katolikus plébánosok reverzális nélkül is összeadták a vegyes párokat, de a kánon szerint csak akkor, ha máskülönben az egyháznak világos haszna volt belőle (evidens utilitas) vagy a katolikus fél fenyegetőzött valamivel (urgens nécessitas), amivel az egyháznak árthat."”''<ref> http://mtdaportal.extra.hu/books/Anekdotak_a_magyar_kozeletbol.pdf</ref>
 
=== 1894 után ===
A kérdést a [[vallásszabadság]] értelmében a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. t.-c. újra szabályozta, amely e tekintetben az 1868. LIII. t.-c. helyébe lépett. Ettől kezdve a katolikus egyházi jog szerint magyar katolikus és protestáns fél közt a házasság teljesen formátlanul is megköthető volt, vagyis e szerint a polgári házasság. egyházilag is teljesen érvénye. Ha azonban "vegyes"„vegyes” (különböző) vallású felek házasságukat katolikus lelkésszel akarták megáldatni, okvetlenül reverzálist kellet adniuk gyermekeik vallásos nevelése tekintetében, mert különben a katolikus lelkész csak passzív asszisztenciával (puszta jelenlétével) vehetett részt az egyházi házasságkötésnél. A reverzális az 1894. XXXII. t.-c. által megszabott alakban érvényesen megadható volt.<ref>A Pallas nagy lexikona Vegyes házasság c. szócikk h</ref>A gyermekek vallása tekintetében a 'nem nemet követ' elv érvényesült. Az állami jog szempontjából Magyarországon 1945 előtt csak a polgári házasságot megelőzően, [[közjegyző]], járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt adott reverzálisnak volt hatálya.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref>
 
== Protestáns tiltakozások ==
22. sor:
 
== Szerepe nevezetes személyek életében ==
* Az evangélikus hitű [[Kossuth Lajos]] házasságot akart kötni a katolikus [[Meszlényi Teréz]]zel. Mivel Kossuth nem volt hajlandó reverzálist adni, mivel azt a vallási jogegyenlőséggel ellentétesnek tartotta, a házasságot "áldás„áldás nélkül"nélkül” köthette csak meg.<ref> http://www.48.sulinet.hu/kossuth.html</ref>
* [[Jókai Mór]] adott<ref> Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora.</ref>
* [[Szabó Magda]] - szüleinél merült fel