„Buddhista művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
130. sor:
[[Három koreai királyság|Korea három királysága]] közül elsőként [[Kogurjo|{{koreai|Goguryeo|Kogurjo}}]] idején érkezett a buddhizmus Koreába, 372-ben.{{refhely|Grayson (2002)|25. o.}} Azonban a kínai feljegyzések szerint valamint a [[Kogurjo-síremlékek|{{koreai|Goguryeo|Kogurjo}}-síremlékeken]] található motívumok alapján ennél a dátumnál már korábban is jelen volt a buddhizmus Koreában.{{refhely|Grayson (2002)|24. o.}} A [[Pekcse|{{koreai|Baekje|Pekcse}}]] királyság hivatalosan 384-ben vette fel a buddhizmust.{{refhely|Grayson (2002)|25. o.}} Az eléggé elszigetelt [[Silla]] királyság hivatalosan csak 535-ben vált buddhistává, azonban a {{koreai|goguryeói|kogurjói}} szerzetesek már az 5. századtól kezdve terjesztették itt is a buddhizmus tanait.<ref>{{cite encyclopedia|title=The Encyclopedia of World History: ancient, medieval, and modern, chronologically arranged| author=Peter N. Stearns és William Leonard Langer| publisher=Houghton Mifflin Books| year=2001| isbn=0-395-65237-5}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.metmuseum.org/toah/ht/?period=06&region=eak| title=Korea, 500&ndash;1000 A.D.| publisher=The Metropolitan Museum of Art| work=Timeline of Arts History| accessdate=2007-01-09|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150403072545/http://www.metmuseum.org/toah/ht/?period=06&region=eak|archivedate=2015-04-03|language=angol}}</ref> A buddhizmus bevezetése szükségessé tette a kézműveseket is, hogy képeket készítsenek a tiszteletadásokhoz, építészek kellettek a templomokhoz és tudósok a buddhista szútrákhoz. Ez végső soron átalakította az egész koreai civilizációt. A nem [[han kínaiak|han kínai]] [[Hszienpej|{{kínai|xianbei|hszienpej}}i]] „barbár” [[Topa (nép)|{{kínai|tuoba|topa}}]] klán különösen szerepet játszott a kifinomult művészeti stílusok átadásában. Ezek az emberek hozták létre 386-ban az észak-kínai [[Északi Vej|{{kínai|Wei|Vej}}-dinasztiát]]. Ennek a népnek a stílusa különösen hatással volt {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} és {{koreai|Bakeje|Pekcse}} művészetére. Később a {{koreai|bakejei|pekcsei}} művészek juttatták le ezt a stílust Japánba, kiegészítve a déli dinasztia elemeivel valamint egyedülálló koreai elemekkel. A koreai kézművesek rendkívül igényesen válogatták meg, hogy mely regionális stílusokat ötvözik egymásba, amely végül egy önálló koreai művészeti stílussá fejlődött.{{refhely|Grayson (2002)|27., 33. o.}}<ref name="Korean Buddhist Sculpture">{{cite web|url=http://www.metmuseum.org/toah/hd/kobs/hd_kobs.htm| title=Korean Buddhist Sculpture, 5th&ndash;9th Century| publisher=The Metropolitan Museum of Art| work=Timeline of Arts History| accessdate=2007-01-09}}</ref>
 
Amíg a {{koreai|goguryeói|kogurjói}} buddhista művészet az északi {{kínai|Wei|Vej}} prototípusaival mutatott hasonlóságot, addig a {{koreai|Bakeje|Pekcse}} királyság a kínai déli dinasztiákkal ápolt szoros kapcsolatokat. Ezt jól példázzák a finom és arányos {{koreai|baekjei|pekcsei}} szobrok. Ezt jól összefoglalja az arcokon szereplő mérhetetlen mosoly, amelyet a történészek úgy neveznek: „Pekcse „{{koreai|Baekje|Pekcse}}-mosoly”.<ref name="Korean Buddhist Sculpture"/> A Silla királyságban is kifejlődött egy egyedülálló buddhista művészeti hagyomány, amelyre jellemző a [[Pangaszajuszang|{{koreai|Bangasayusang|Pangaszajuszang}}]] (반가사유상), egy félig ülő, gondolkodó [[Maitréja]], akinek a koreaiak által gyártott ikertestvérét, Miroku Boszacut, elküldték ajándékként Japánba, amely ma a Kórjú-dzsí templomban található.<ref>{{cite web|url=http://www2.kenyon.edu/Depts/Religion/Fac/Adler/Reln275/Jap-Kor-art.htm |title=Japanese Art and Its Korean Secret|publisher=www2.kenyon.edu|accessdate=2014-12-11}}</ref> A buddhizmus révén a három királyság időszakában hatalmas templomépítési projekteket hajtottak végre. Ilyen volt a {{koreai|Baekje|Pekcse}} királyságban a [[Miruksza|{{koreai|Miruksa|Miruksza}} templom]] és a sillai [[Hvangnjongsza|{{koreai|Hwangnyongsa|Hvangnjongsza}}]] templom.<ref>{{cite book|title=Sir Banister Fletcher's a History of Architecture|author1=Fletcher, B.|author2=Cruickshank, D.|date=1996|publisher=Architectural Press|isbn=9780750622677|page=716}}</ref> A 6. században a koreai buddhista művészetre nagy hatással volt Kína és India, mindamellett egyre erőteljesebben mutatott sajátos jellegzetességeket is,<ref name="Korean Buddhist Sculpture"/> amelyek megfigyelhetők a japán korai buddhista művészetekben és néhány korai japán buddhista szobornál, amelyekről úgy tartják, hogy Koreában készülhettek vagy legalább Japánba vándorolt koreai kézművesek keze nyomán. Annak ellenére, hogy néhány tudós szerint Korea csupán továbbította érintetlenül a buddhizmust Japánba, a három királyság, közülük is első sorban {{koreai|Bakeje|Pekcse}}, aktívan formálta a buddhista hagyományokat.{{refhely|Grayson (2002)|}}
 
====Egyesített Silla====