„Szebenszék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
1210 után [[II. András magyar király|II. András]] király oklevele említette először név szerint az idevaló '' Beche comes fia Iwachinus Scibiniensi'' szebeni ispánt, akinek a zalai várföldek közül kivett Szolovna (Zala vármegye) birtokot adományozta. Azért kapta adományba a fenti birtokot, mivel az az szászokból, románokból, székelyekből és besenyőkből toborzott serege élén megsegítette [[Boril bolgár cár]]t, és az Obozt folyónál legyőzött három kun vezér közül az életben maradt Karaz-t elfogta és Bodon várát visszafoglalta a cár számára, de közben maga is megsebesült, négy rokona és több más vitéze pedig elesett (Er I. 37).
1224-ben [[II. András]] király (1205-1235) szabadságlevele az [[Andreanum]] szabályozta újra jogaikat és politikailag egyesítette egyúttal az összes szász telepet is [[Szászváros]]tól [[Barót]]ig. A király nevezte ki az önkormányzatok vezetőjét, a királybírót is.
A telepesek - szabad tulajdonú földjeikért - évente adót fizettek a királynak és háborúk esetén katonáskodtak is.
17. sor:
A falu és vidék saját joga szerint élt, a koronának voltak alárendelve.
1241-ben a [[tatárok]] betörve a [[Vöröstoronyi-szoroson]] át végigdúlták Szeben-széket is. Közigazgatásuk a szebeni ispánságból alakult ujjá.
1339-ben [[Nagyszeben|Szeben]] városa lett a Hétszék gyűlésének rendezője, és egyúttal a szászság polgári központja is.
| |||