„Császár (rang)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
zöld link kékre |
||
64. sor:
[[III. Iván orosz cár|III. Iván]] vette fel a [[cár]]i címet [[Konstantinápoly]] bukása és az után, hogy megszabadult az [[Arany Horda]] uralmától. Később [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] orosz cár nyilvánította magát újra császárrá, ezúttal ''imperátorrá'', Moszkvát pedig harmadik Rómává, Konstantinápoly szellemi örökösévé.
[[I. Napóleon francia császár|Napóleont]] konkrét politikai céljai késztették a császári cím felvételére [[1804]]-ben. Az egyik a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] legitim királyi címe, ami állandó fenyegetést jelentett hatalmára. A császári cím ugyanakkor utalt [[Julius Caesar]]ra, a ''nagy hadvezérre'' és [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyra]], ''Európa urára''. [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2393] A kellő legitimitás érdekében a pápával felkenette magát, de – kihangsúlyozva, hogy a pápa nem áll fölötte – maga tette a saját fejére a koronát, kivéve azt a [[pápa (egyházfő)|pápa]] kezéből. Az Európára való kizárólagos igényét hangsúlyozta azzal is, hogy az [[austerlitzi csata]] után lemondatta a német-római császári
[[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] bukása után [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] újította fel a francia császárságot ([[1852]]-[[1870]]). [[Fájl:Weltliche Schatzkammer Wien white.jpg|thumb|Az Osztrák Császárság jelképe, Rudolf császár koronája (az osztrák uralkodókat sohasem koronázták).]]
| |||