„Esterházy-kastély (Pápa)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kiegészítés |
|||
29. sor:
A pápai Esterházy-kastély épületének előzménye a [[Garai család|Garaiak]] által a [[15. század]] első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte Pápát és a környékbeli falvakat a Bécs felé menetelő hadak részéről, azonban nem kizárt – bár erről írásos emlék nem maradt fenn –, hogy portyázó csapatok már az 1526-os dúláskor elérték a várost, és minden bizonnyal az 1532-es hadjárat sem kerülte el. Valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül. A várat a török uralom alatt tovább építették. A pápai uradalom [[1626]]-ban lett az Esterházyaké, ebben az időben pusztított egy jelentős tűzvész a városban, mely jelentős mértékben megrongálta a várkastélyt (és a templomot is.) 1704-ben a helyőrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett.
[[Esterházy Ferenc]] a [[17. század]] közepén lett Pápa ura, 1743-ban egy igen monumentális rezidenciát terveztetett [[Franz Anton Pilgram]]mal a katonai funkcióját elveszítő vár helyére. Halála után [[Fellner Jakab]], majd miután ő is elhunyt, [[Grossmann József]] folytatta a munkát. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő [[Eszterházy Károly]] figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése
[[1945]]-től [[1959]]-ig a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet hadsereg]] használta a kastély, sajnos ebben az időszakban nem csak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is. Az ezt követő időszakban a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és az helytörténeti múzeum volt a kastély lakója. Az [[1960-as évek]] közepén került sor a külső homlokzat renoválására, majd az [[1990]]-ben a kastélykápolna helyreállítására, melynek színvonalát az [[Europa Nostra-díj]]
igazolja. Időközben a belső terek olyan állapotba kerültek, hogy egy az [[1996]]-ban elvégzett vizsgálta megállapította életveszélyt jelentenek a látogatókra. A főépület felújítására több ütemben [[1988]] és [[2015]]. között került sor. Melléképülete a váristálló még nem újult meg.
| |||