„I. Izabella kasztíliai királynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
53. sor:
A következő évben (1468) Izabella és Alfonz Arévalót elhagyták, a biztonságosabb Ávila városa felé tartottak; ez a város ugyanis IV. Henrik és Alfonz herceg harcában a herceget támogatta. Alfonz herceg azonban 1468. július 5-én, Cardeñosa településen, Ávila mellett, pestisben meghalt (bár voltak, akik azt állították, hogy a herceget megmérgezték).
A néhai trónörökös hívei, elsősorban Carrillo érsek, ekkor Izabella felé fordultak. Közülük többen, így Carrillo érsek is, már Alfonz herceg halálának a másnapján (vagy pár nappal később), megjelentek Izabella előtt, Ávilában, a Santa Ana zárdában, és kijelentették azt, hogy szeretnék őt Kasztília királynőjének nyilvánítani. Ezt Izabella elutasította, de az Asztúria hercegnője címet elfogadta. <ref>[http://www.educa.madrid.org/web/cc.screparadoras.majadahonda/2%20organizacion/cc%20sociales/historiasegundobach/Dossieres%20Historia/historia%20moderna/La%20Aventura%20de%20la%20Historia%2030.pdf] - [http://redined.mecd.gob.es/xmlui/bitstream/handle/11162/76863/00820073000138.pdf?sequence=1] - [http://books.google.hu/books?id=h5U9eBQ5Bh8C&pg=PA51&hl=hu&source=gbs_toc_r&cad=4#v=onepage&q&f=false] - 2013. október 19.</ref> IV. Henrik hívei és ellenfelei között a békét azonban csak az 1468. szeptember 19-én, a ''Los Toros de Guisandóban'' megkötött megállapodás teremtette meg. Ebben a szerződésben IV. Henrik és Izabella abban állapodtak meg, hogy IV. Henrik örököse Izabella lesz, továbbá Izabella nem házasodhat meg a király tudomása nélkül, illetve Izabella lakóhelyének a király Ocaña települést jelölte ki; Izabellának Ávilából ide kellett költöznie. <ref>A Los Toros de Guisandóban megkötött megállapodást IV. Henrik és Izabella - közös megegyezéssel - sohasem módosították; IV. Henrik - 1470-ben - egyoldalú döntéssel eltért a megállapodásban kikötött öröklési rendtől.</ref>
Izabella házasságkötési szándéka hamarosan megerősödött. Saját maga a férjének Aragóniai Ferdinánd infánst szemelte ki (aki 1468-tól – II. Ferdinánd néven – Szicília királya volt), sőt, 1468. november 1-jén, IV. Henrik udvarába megérkezett az aragóniai királynak, II. Jánosnak a követe, aki az uralkodó ajánlatát hozta, Izabella és Ferdinánd kössenek házasságot. <ref>Ahogyan a szócikk tartalmazza, ennek a házasságnak az ötlete már 1457-ben felmerült, IV. Henrik és II. János – akkor még csak navarrai – király között.</ref> Carrillo érsek és Fadríque Enriquez admirális, Ferdinánd nagyapja, támogatták ezt a házasságot. <ref>[[Kasztíliai Johanna aragóniai királyné|Kasztíliai Johanna (Juana Enríquez)]] (1425 körül – 1468) aragóniai királyné, Ferdinánd édesanyja (II. János király második felesége), az admirális leánya volt.</ref> 1469. január 7-én a házassági szerződést meg is kötötték, Izabella rendkívül határozott volt: Vagy Ferdinánd lesz a férje, vagy „senki más”. <ref>Van olyan forrás, amely szerint 1469. március 7-e a házassági szerződés megkötésének időpontja.</ref> Izabella, 1469. májusban, a király andalúziai utazása alatt, Carrillo érsek segítségével, Ocañát elhagyta, és - Arévalo, illetve Ávila, valamint Madrigal de las Altas Torres érintésével - augusztusban Valladolidba ment. 1469. szeptember 8-án Izabella levélben tájékoztatta IV. Henriket a Ferdinánddal tervezett házasságról. Ferdinánd 1469. októberben, titokban, Valladolidba érkezett; ebben Pedro Manrique de Lara y Sandoval (1443 körül – 1515), Treviño grófja segített neki. Izabella és Ferdinánd ekkor találkoztak először, azonnal szerelemre is lobbantak egymás iránt. 1469. október 19-én, Valladolidban, Izabella egyik hívének, Juan de Viverónak (1439 – 1472) a palotájában, Izabella és Ferdinánd megházasodtak, a szertartást Carrillo érsek celebrálta. Izabella, pár nappal később, a királynak levelet írt a házasság megkötéséről. <ref>Carrillo érsek hamisított okiratot mutatott be, mint pápai felmentést, ugyanis Izabella és Ferdinánd távolabbi unokatestvérek voltak. A házassághoz a valódi hozzájárulást [[IV. Szixtusz pápa|IV. Szixtusz]] (1414 – 1484) pápa csak 1471. december 1-én adta meg; az Aragóniai Királyságból származó [[VI. Sándor pápa|Borgia (Borja) Sándor]] (1431 – 1503) bíboros (a későbbi VI. Sándor pápa) közbenjárására.</ref> A fiatal hercegi pár 1470-ben Dueñas városába költözött; ahol 1470. október elsején megszületett Izabella, az első gyermekük. Izabella és Ferdinánd ez után – 1470. októberben – megírt levélben hiába biztosították hűségükről IV. Henriket. A király, Villena márkijának befolyására, aki Johanna infánsnő főtámogatójává vált, 1470. október 25-én, a grandok és a nemesség részére Val de Lozoya mezején tartott gyűlésen, kizárta az örökségből Izabellát, és Johanna infánsnőt jelölte az örökösének.
| |||