„Meszannepadda” változatai közötti eltérés

E. Sollberger & J.-R. Kupper: ''Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes'', Párizs, 1971
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(John E. Morby: ''A világ királyai és királynői'', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9)
(E. Sollberger & J.-R. Kupper: ''Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes'', Párizs, 1971)
{{ékírás figy}}
'''Meszannepadda''' – vagy néha '''Nanne''' – ({{ékírás|4|𒈩𒀭𒉈𒉻𒁕}} mes-AN.NE-pad-da, „[[An]] kiválasztottja”) a [[sumer királylista]] szerint az [[I. uri dinasztia]] első királya volt i.e. 2563 és i.e. 2524 között,<ref>A kronológiát Morby idézi Sollbergertől és Kuppertől</ref> ami azt jelenti, hogy a királylista szerint a dinasztiából ő szerezte meg a [[Sumer]] feletti főhatalmat. Neve ismert egy [[Ur]]ból és egy [[Tell-Ubaid]]ból előkerült feliratból is. Egy [[Mári]]ból származú [[lazúrkő|lazúrgyöngy]] felirata szerint apja [[Meszkalamdug]] volt, aki a [[Kis (város)|Kis]] királya címet is viselte, és akinek sírját Urban megtalálták. Egy Urban talált pecséthenger felirata szerint feleségének neve [[Ninbanda]] volt.
 
A [[Tummal]]-felirat elmeséli [[Nippur]] építéstörténetét, amiből levonható a következtetés, hogy [[Agga]], [[Gilgames]] és Meszannepadda kortársak voltak. Gilgames legyőzte Aggát, akinek vereségével talán megindult a harc a városi dinasztiák között a főhatalomért. Ezért rombolhatták le és építhették újjá annyiszor a szimbolikus jelentőségű nippuri szentélyeket ebben a korban.
* {{ÓKTCh}}
* John E. Morby: ''A világ királyai és királynői'', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9
* E. Sollberger & J.-R. Kupper: ''Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes'', Párizs, 1971
 
== Jegyzetek ==
<references/>
 
{{portál|ókor}}