„Conwyi vár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{Világörökségi helyszín infobox
|név =I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
26 ⟶ 25 sor:
==Története==
===A vár építése előtt===
Bár a vár építése konkrét eseményhez és dátumhoz kötődik – a [[Llywelyn ap Gruffudd]] walesi herceget 1283-ben legyőző [[I. Eduárd angol király]] kérésére épült, az előzmények sokkal bonyolultabbak, és maga a terület már korábban is fontos szerepet játszott ezek alakulásában. A [[gwynedd]]i hercegek és az angol királyok konfliktusa [[János angol király|János]] illetve [[III. Henrik angol király|III. Henrik]] uralkodásának idejére vezethető vissza. [[Llywelyn ap Iorwerth]] befolyással volt Wales legnagyobb része felett, s noha házassága révén – János törvénytelen lányát, Johannát vette feleségül – az angol király rokona is volt, viszonyuk mégis rossz volt, és nyílt háborúba torkollott. Sem Jánosnak, sem utódjának, III. Henriknek nem sikerült megtörnie a gwyneddi hercegek hatalmát. Llywelyn főhadiszállása a 11. századi [[Normannok|normann]] vár, [[Deganwyi vár|Deganwy]] volt, amely a Conwy folyó keleti partjának szikláin magasodott (ennek maradványai ma is láthatók).
1240-ben, Llywelyn halála után III. Henrik megpróbálta mihamarabb kiaknázni a herceg fiai között felizzott
Llywelyn ab Iorwerth unokájának, [[Llywelyn ap Gruffudd]]nak hatalomra kerülésével a walesiek szerencséje megfordult, és 1263-ban sikerült kiéheztetniük a vár őrségét,
===Az 1282-83-as háború ===
[[Fájl:Edward I of England.png|bélyegkép|I. Eduárd angol király]]
Eduárd második walesi
Eduárd csapatai ellenőrzésük alá vonták a folyó nyugati partját is, ahol kialakították főhadiszállásukat a [[Snowdonia]] területéről betörő walesiekkel szemben. A korabeli források tanúsága szerint Eduárd már ekkor eldöntötte egy új vár, valamint egy város építését. Ugyancsak a korabeli források utalnak rá, hogy az elnevezést illetően a király az első perctől fogva a Conwy nevet támogatta, a felégetett Aberconwy apátság után. A király rövid ideig itt tartózkodott, és elrendelte az apátság minél előbbi újjáépítését a seregeinek kiszolgálása céljából. Ezzel párhuzamosan megindult az új vár építése is. Az apátság egy évvel később már készen állt, s itt fogadta az angol király a behódoló walesieket, akik felajánlották neki a walesi hercegek legértékesebb relikviáját, a ''Croes Naid''-et, a [[Szent Kereszt]] egy darabját. 1283. június 22-én a király emberei elfogták Dafydd herceget, akit Londonba hurcoltak, és a Towerben kivégeztek. 1284-ben az újonnan megszerzett észak-walesi területeket három grófságra osztották: Anglesey, Merioneth és Caernarfon. A király helytartója ez utóbbi várában székelt, bár a korabeli dokumentumok szerint a király Aberconwyt tervezte újonnan szerzett területeinek központjául.
A vár építésének története a korabeli viszonyokhoz képest jól dokumentált, bár bizonyos időszakokból hiányoznak feljegyzések. Ezekből tudjuk, hogy az építkezést Sir John de Bonvillars, Harlech várának későbbi kapitánya felügyelte,
===A 14. században===
[[Fájl:Conwy Castle - The Great Hall - geograph.org.uk - 1480478.jpg|bélyegkép|A nagy csarnok romjai]]
II. Eduárd uralkodása idején a várat, a többi észak-walesihez hasonlóan elhanyagolták, és a rossz karbantartás miatt előjöttek az építkezés hibái is, többek között a gyenge tetőszerkezet. Ugyanakkor a fegyvertár nagy része is tönkrement, például csak minden harmadik [[számszeríj]] volt használható állapotban. Egy 1330-as évekből származó feljegyzés szerint egyetlen észak-walesi vár sem állt készen a király és udvartartása fogadására. Egy 1376-ban készült felmérés szerint a vár tartalékainak jelentős része romlott állapotban volt, a fegyverek nagy része használhatatlan volt, sőt jelentős mennyiségű lopás is történt illetve a belső építmények nagy része is romos állapotban volt. [[Eduárd walesi herceg]] (a ''fekete herceg
===Az 1400-as felkelés===
A politikai helyzet II. Richárd halála után is
===A Tudorok és a Stuartok idején===
51 ⟶ 50 sor:
A vár történetéről a következő évszázadokból kevés feljegyzés maradt fenn. Az 1520-as és 30-as években [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] parancsára felújították és megerősítették falait. Ebben az időszakban elsősorban fegyverraktárként és börtönként használták, de a király parancsára a lakosztályokat is újradekorálták, ami arra utal, hogy a király valamilyen adminisztratív szerepet szánt a várnak, valószínűleg a walesi hercegek székhelyének szánta, vagy törvénytelen fiának, [[Tudor Henrik richmondi herceg|Richmond hercegének]], de talán valószínűbb, hogy a walesi és határvidéki tanács székhelyének, amely itt gyűlésezett 1541-ben.
Tekintve, hogy távol estek a politikai központoktól, és az angol uralkodók már walesi felmenőkkel is büszkélkedtek, a hatalmas észak-walesi várak gyorsan jelentőségüket veszítették. Conwy vára végül 1627-ben került ki a királyi tulajdonból. Két évvel [[I. Károly angol király|I. Károly]] trónralépése után Eduárd, Conway I. bárója, a király akkori külügyminisztere megvásárolta a várat, és megkapta a Conway vikomtja címet. Az ár szimbolikus volt, mindössze száz font, hiszen a vár ekkor már nagyon romos, lakhatatlan, használhatatlan állapotban volt. Úgy báró, mint utódja fia, alábecsülték a helyreállítás költségeit, így a vár továbbra is lakhatatlan maradt.
===John Williams érsek és a polgárháború===
A vár felújítása Conwy szülöttjének, John Williams [[york]]i érsek nevéhez fűződik. Williams 1642-ben, hatvan éves korában tért vissza szülővárosába, mindössze egy évvel érsekké szentelése után. Mivel meggyőződéses királypárti volt, határozottan kiállt a vár védelme érdekében az írországi támogatást élvező
===Leszerelése és modern kori története===
[[Fájl:Conway Castle Wales-William Trost Richards-1880.jpg|bélyegkép|[[William Trost Richards]] festménye 1880-ból]]
Noha a viszályok lecsillapodtak, és a szembeálló felek kiegyeztek, az általános vélemény az volt, hogy Conwy várát mihamarabb helyre kell állítani, hiszen továbbra is használható volt tüzérségi raktárként és börtönként. Ennek ellenére 1655-ben az államtanács a vár mihamarabbi leszerelése mellett döntött, akárcsak
A romos vár viszont hamarosan felkeltette az utazók és a művészek érdeklődését, akik egyre nagyobb számban keresték fel. [[Francis Grose]] és [[Thomas Pennant]] is jelentős leírásokat készített róla, és nagyjából ebből az időszakból (18. század) származnak az egyes épületrészek elnevezései is. A várról többen is készítettek festményeket: [[Paul Sandby]], [[Moses Griffith]], [[Julius Caesar Ibbetson]] és [[William Turner]].
A vár környéke a következő században jelentősen megváltozott: 1826-ban a vár tövében megépült [[Thomas Telford]] függőhídja, áttörték a falakat utat engedve a város terjeszkedésének, majd 1848-ban megépült [[Robert Stephenson]] vasúti hídja is a vár déli fala alatt. A várat akkori tulajdonosa, Hertford márkija 1865-ben átadta a városnak és ezzel I. Eduárd kívánságának megfelelően a vár és a város egyetlen tulajdonosé lett. A 19. század második felében a fellendülő turizmus megkövetelte alapos helyreállítási munkálatok elvégzését.
A legjelentősebb felújítási munkálatokat azonban 1953-tól kezdődően végezték el Arnold Taylor vezetése alatt, aki többek között
== Leírása ==
77 ⟶ 76 sor:
[[Fájl:Conwy Castle - geograph.org.uk - 509.jpg|bélyegkép|A vár a folyópartól nézve]]
[[Fájl:Conwy-05.jpg|bélyegkép|Az észak-nyugati torony]]
A modern látogatóközponttól egy kanyargós
A '''külső udvar''' a legnagyobb a conwyi vár két udvara közül. Manapság tágas füves udvar képét mutatja, a középkor során viszont szűk, épületekkel szegélyezett tér volt. Annak ellenére, hogy rendkívül zsúfolt volt, mégis ez volt a vár életének a szíve, szemben a csendesebb belső udvarral, amely a király magánlakosztályait is magába foglalta. A vár belső felosztása a caernarfoni várét tükrözi, bár ott a melléképületek soha nem készültek el.
89 ⟶ 88 sor:
A nagy csarnok déli oldalán emelkedik a vár legdélebbi tornya, az úgynevezett '''börtöntorony''', amelynek felső szintjein — részben nevét meghazudtolva, kényelmes lakosztályok voltak kialakítva, saját kandallókkal. Az alsóbb szintek viszont már megerősített és kívülről zárható helyiségekre voltak osztva. A zárkák méretéből és biztonsági felszereltsége alapján azt valószínűsítik, hogy inkább csak kisstílű bűnözőket tartottak fogva rövid ideig. A legsötétebb része a börtöntoronynak a földszint alatti 3,1 méter mély sötétkamra, amelybe valószínűleg kötélen eresztették le a bűnözőket.
A külső udvar északi részét, szemközt a nagy csarnokkal a konyha illetve az ezt kiszolgáló épületek foglalták el. Ezek az északi falnak támaszkodtak. Az 1343-as felmérés szerint itt volt a konyha, sörfőzde, sütöde, minden egy tető alatt. I. Eduárd udvartartása két csapat konyhai személyzetet foglalt magába: az egyik kizárólag a királynak főzött, míg a másik a kisegítő személyzetnek. A király saját konyhája a belső udvarban volt, közel a királyi lakosztályokhoz. A konyha épületének történetéről kevés információ maradt fenn, tudni viszont, hogy 1627-ben teteje beomlott, és ezt követően istállóvá alakították át. Mára nagyon kevés elem maradt fenn az épületből, jobbára az alapok. Valószínűleg volt egy emeleti része is. Az épület mögötti torony alsó szintjei raktárnak voltak kialakítva, felsőbb szintjei lakóhelyiségeknek. Ez az úgynevezett '''konyhatorony.'''
A vár két udvara közötti elválasztó fal és kapu jelentősen meg volt erősítve, valószínűleg a belső udvaron található királyi lakosztályok minél jobb védelme érdekében. A kapu előtt egy árok volt, amelyen át egy felvonóhíd vezetett a kapuhoz. Ezt két kisebb torony védte két oldalról. Az eredeti kialakításról nem maradtak fenn skiccek, adatok, emiatt nehezen rekonstruálható, de tudott, hogy a felvonóhíd még az 1520-as években is létezett, amikor [[Dafydd ap Tudur Llwyd]] elrendelte annak felújítását. Az árkot valószínűleg az 1532-es felújítás során töltötték fel kaviccsal. A bejárat előtt áll a vár egyetlen '''kútja''' (27 méter mély). Az eredeti kútház már nem áll, valószínűleg a 17. században bontották el.
96 ⟶ 95 sor:
[[Fájl:Conwy Castle (HDR) (8074244570).jpg|thumb|right|A belső udvar és építményeinek maradványaival]]
[[Fájl:Conwy Castle - BakehouseTower - geograph.org.uk - 1480637.jpg|bélyegkép|Sütöde-torony]]
A középső kapun át megközelíthető belső udvarban alakította ki James of St George építőmester I. Eduárd angol király magánlakosztályait. Ebben az udvarban csak a király legközelebbi emberei tartózkodhattak, de itt voltak az udvari tisztek lakóhelyiségei is, valamint a király magánkonyhája és ennek raktára. A kétszintes lakosztályok az udvar déli és keleti részét foglalták el. A keleti épületrész mindössze egy nagy csarnokból állt, míg a déli két részre volt osztva. Az emeletek között falépcsők biztosították az összeköttetést. A királyi lakosztályoknak közvetlen kapcsolata volt a vár belső udvara három masszív tornyával. A legutóbbi kutatások szerint ezekben a személyzet volt elszállásolva és nem a királyi pár. A közlekedő kialakítása úgy volt megoldva, hogy a szolgálók ne zavarják a
A '''király nagy szobája''' a legnagyobb helyiség a belső udvarban. A keleti traktus első emeletét foglalta el és valószínűleg egy külső, fedett falépcsőn keresztül volt elérhető. Kialakítása [[Henry of Oxford]] nevéhez fűződik. Ebben a helyiségben, csarnokban fogadta a király a vendégeit, és itt tartotta fogadásait távol a vár külső udvarának nyüzsgésétől. VIII. Henrik idejében csarnoknak nevezték, bár jellege ezt megcáfolja. A helyiségben a nyugati fal mellett egy kandalló állt. Egyetlen nyugat felé nyíló ablakát [[Szent András kereszt |Szent András kereszt]]ek díszítették. Eredetileg fa tetőszerkezete volt, amit az 1340-es években kő boltívekre cseréltek. Kelet felé három ablaka volt, rálátással a folyóra. A helyiség alatti [[boltív]]es csarnokot az 1627-es leírás szerint raktárnak, éléskamrának használták, bár volt benne egy kandalló is. Az északkeleti sarkából átjárás volt a kápolnába.
A '''kápolna''' a vár egyik leghangulatosabb és legszebb helyisége kiváltképpen az 1966-os felújítása óta. Udvari látogatások idején nem a vár
A 19. századig úgy tartották, hogy a vár délkeleti tornya, az úgynevezett '''királytorony''' I. Eduárd magánlakosztályaként épült fel. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az udvari hivatalnokok elszállásolását szolgálta, földszintjén pedig konyha volt, amely átnyúlt a déli traktusba. Mindezt annak alapján valószínűsítik, hogy a különböző helyiségeket szűk, sötét folyosók kötötték össze, másrészt a torony felsőbb szintjein levő helyiségek fűtetlenek voltak.
108 ⟶ 107 sor:
A konyhák feletti szobát azonosítják a történészek a korabeli dokumentumokban szereplő '''I. Eduárd hálószobájaként'''. A szoba fűtését egy kandalló biztosította és külön illemhellyel rendelkezett. A 16. századtól kezdődően kettéosztották, s egyik részét fogadószobává alakították át. Az 1627-ből származó dokumentum trónteremként tünteti fel. Akárcsak az első udvar épületeinél, itt is jelentős átalakításokat végeztek, s 1346-47-ben a tartószerkezetet átcserélték fáról kőre. A hálószobának kapcsolata volt a királytoronnyal így szükség esetén észrevétlenül el lehetett hagyni a helyiséget.
A '''
A '''bilincstorony,''' a belső udvar északnyugati tornya eredetileg börtönként szolgált, nevét a bilincseiről kapta. Említése ezen néven 1519-ből származik, s valószínűsítik, hogy eredetileg raktárként szolgált.
A belső udvart egy kis átjáró köti össze a '''keleti barbakánnal''', amely tulajdonképpen egy folyóra néző kis udvar. A 14. századtól a várral kapcsolatos dokumentumok tanúsága szerint a vár egykori kertje volt itt.
|