„I. Izabella kasztíliai királynő” változatai közötti eltérés

Kasztíliában nagyon sokan Johanna nemző-apjának nem a királyt, hanem IV. Henrik kegyencét, Beltrán de la Cuevát tartották, ezért Johanna infánsnőt „La Beltraneja” néven emlegették. 1464. szeptember 26-a és 28-a között, Burgosban, a nemességnek a királlyal szemben álló része – köztük Carrillo toledói érsek, Alonso de Fonseca (1418 – 1473), Sevilla érseke, Rodrigo Alonso Pimentel (1441 körül – 1499), Benavente grófja (később hercege), Álvaro de Zúñiga (Estúñiga) y Guzmán (1410 körül – 1488) Plasencia grófja (később Arévalo hercege) – ezért szövetségbe (ligába) tömörült, és azt követelte a királytól, hogy Alfonz herceget hivatalosan tegye az örökösévé, mert Johanna „törvénytelen” gyermek. 1464. november 30-án, e nemeseknek a ligája, élükön már Juan Fernández Pachecóval, Villena márkijával, Cigales és Cabezón de Pisuerga között, megállapodtak a királlyal abban, hogy Alfonz infánst Asztúria hercegének, és így trónörökösnek nyilvánítja. Ezt IV. Henrik az 1464. december 4-én kiadott okiratával kihirdette, és Alfonzt - Izabellától elválasztva - kiadta Carrillo érseknek, Villena márkijának és társaiknak. IV. Henrik azonban, 1465. februárban, Medina del Campoban, a korábbi nyilatkozatát visszavonta. A király egyidejűleg úgy döntött, hogy Johanna királynőnek, a lányuknak, Johanna infánsnőnek, és Izabellának Madridból Segoviába kell költözniük. <ref>Vannak, akik már 1464 őszére teszik a Segoviába költözést.</ref>.