„New Orleans (település)” változatai közötti eltérés

La Nouvelle-Orléans (New Orleans) városát a francia Compagnie du Mississippi alapította a csitimacsa indiánok által lakott területen, s építését [[Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville]] irányította. Az 1763-ban megkötött Párizsi egyezmény alapján a spanyolok birtokába került, sés spanyol fennhatóság alatt volt egészen 1801-ig, amikor is a város ismét francia kézbe került. A leginkább eredeti formában fennmaradt terület a Vieux Carré (francia negyed). 1803-ban a Louisiana Purchase értelmében [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak. A város gyors fejlődésnek indult amerikai, francia és kreol-francia hatás alatt.

A legfontosabb haszonnövény a [[cukornád]], [[gyapot]], amelyet a város határain kívül ültettek, sés melynekaminek hagyományai visszatekintenek a rabszolgatartó ültetvényesek időszakára.

Az 1804-es [[Haiti]] forradalom idején haiti menekültek érkeztek a városba, sés gyakran hozták magukkal rabszolgáikat. Claiborne kormányzó és más hivatalos elöljárók szerették volna a további színes bőrű lakosságot kívül rekeszteni a város területén, de a francia kreolok szívesen fogadták őket, sés így nőtt a francia anyanyelvűek tábora. A haiti menekültek 90%-a telepedett le New Orleans városában. Az 1809-ben érkező emigránsok között 2&nbsp;731{{szám|2731}} fehér, 3&nbsp;102{{szám|3102}} felszabadított afroamerikai leszármazott és 3&nbsp;226{{szám|3226}} rabszolga menekült, mintegy megduplázta a francia- ajkúak számát. Crescent City lakosságának 63%-a fekete volt.<ref>In Motion: African American Migration Experience - Haitian Immigration: 18th & 19th Centuries,; [http://www.inmotionaame.org/migrations/topic.cfm?migration=5&topic=3&bhcp=1; NY Public Library], accessed 7 May 2008</ref>

1812-ben az angolok sereget küldtek New Orleans elfoglalására, azonban az amerikaiak azonban döntő vereséget mértek a britekre. 1815. január 8-án a New Orleans-i csatában Edward Pakenham generális is életét vesztette.

A város lakossága az 1830-as és 1840-es évek között duplájára nőtt, sés New Orleans a nemzet leggazdagabb és a harmadik legnépesebb városa lett. Az országba behozott kb. egymillió rabszolga kétharmada ide érkezett, a „mély Dél”-re. A rabszolgák értéke fél milliárd dollár értéket képviselt.<ref>Walter Johnson, Soul by Soul: Life Inside the Antebellum Slave Market, Cambridge: Harvard University Press, 1999, p. 2 and 6</ref>