„Kondicionálás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A tudományos kommunikációban gyakran használnak „ha A, (akkor) B” szerkezetű feltételes állításokat. Például: Ha a vádlottat felmentik, az ügyész fellebbezni fog. A feltételes állítás két elemi állításból épül fel, ahol A állítást a kondicionálás előtagjának, míg a B állítást a kondicionálás utótagjának nevezzük. A kijelentéslogikában hasonlóak az alábbi logikai műveletek, melyek segítségével elemi állításokból összetett állítások képezhetőek: negáció, konjunkció, alternáció, bikondicionálás, melyeket az alábbi logikai szavak fejezik ki: „nem”, „és”, „vagy”, „akkor, és csak akkor, ha”. A hozzájuk kapcsolódó állításoperátorok rendre a következők: ∼,∧,∨,≡, illetve a kondicionálás logikai jele ⊃. Az ilyen műveletek által képzett összetett állítások igazságértéke csak az elemi állítások igazságértékétől függ, ezért ezek a logikai műveletek igazságfüggvények.
 
A kondicionálás nem állítja az előtag és az utótag igazságát külön-külön, hanem a két állítás igazsága között állapít meg összefüggést. Vagyis, ha teljesül A állítás, akkor az szükségszerűen maga után vonja B állítást, másképp: kondicionálásban az előtag igazsága elégséges feltétele az utótag igazságánakigazságángfdhdahak.
 
===Ekvivalens állítások===