„Krum bolgár kán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
mindig elfelejtem, hogy ez a sablon a legtöbb esetben már fölösleges
37. sor:
{{bővebben|Verszinikiai csata}}
[[Fájl:Michael I Rangabe.jpg|thumb|150px|balra|[[I. Mikhaél bizánci császár|I. Mihály]] bizánci császár]][[Fájl:53-manasses-chronicle.jpg|thumb|250px|A verszinikiai csata (részlet a [[Manasszesz|Manasszesz Krónikából]])]]
A balul sikerült bizánci hadjárat és I. Niképhorosz kelet-római császár halála után rövid ideig fia uralkodott, azonban a vesztes csatában súlyosan megsérült Sztaurakioszról tudni lehetett, hogy sokáig nem fog már élni. Az trónutódlás körül hamarosan komoly vita robbant ki és ez azt eredményezte, hogy elmozdították a trónról a fiatal császárt és Niképhorosz vejét, [[I. Mikhaél bizánci császár|Mikhaél Rhangabét]] ültették a trónja (Niképhorosz fia, Sztaorikusz kolostorba vonult és ott halt bele sérüléseibe néhány hónappal később). Krum többször is békét szeretett volna kötni az új bizánci ellenfelével, ésazonban csaka annyitcsászár kért,nem hogyválaszolt erősítsékKrum megkéréseire, azokatígy az évenkéntimegdühödvén adózásrólrárontott szólóa törvényeket,Bizánci amitbirodalom méghatárvárosaira. [[Tervel812-ben kán]]nakelfoglalta tettDepeltosz azerődítményét, akkoriazt bizáncilerombolta császárés a lakosságot elhurcolta. AzonbanA támadó bolgároktól megrettenve sorra hagyták el városaikat a császárkörnyék nemlakói, válaszoltés menekültek kelet felé. Krum kéréseirebékeajánlatot küldött Mikhaél császárnak, ígymelyben az megdühödvénegyik rárontottlegfontosabb követelés az volt, hogy mindkét fél szolgáltassa ki egymásnak a Bizáncikatonaszökevéyneket. birodalomEz határvárosairaakkoriban bevett szokásnak számított, Depeltoszazonban erődítményéneka lakosaitméylen elhurcoltavallásos császár nem egyezett bele. A feldühödött kán ezek után 812 novemberében elfoglalta Meszembria kikötő városát, rengeteg kincset, aranyat, ezüstöt görögtűz-alapanyagot zsákmányolt. A bizánci főembereknél ezt követően vita alakult ki az azonnali békekötést és a gyors ellencsapást követelők között. A főleg vallási ügyekkel foglalkozó császár végül egy bolgárok elleni hadjárat mellett döntött.<ref>{{Opcit|n=Georg Ostrogorsky|o=178-179}}</ref><ref>{{Opcit|n=Louis Bréhier|o=77}}</ref>
 
Körülbelül 30 000-re becsülhető seregével indult meg a határ felé. A bolgár kán és a bizánci császár hadseregei végül Verszinikiánál találkoztak egymással 813. júniusának végén. A két fél hosszasan várta a másik lépését, de végül a bizánciak kezdeményeztek és támadást indítottak Krum csapatai ellen. A bizánciak támadása a bolgárok heves védekezése következtében hamar elbukott, majd a bizánci egységek egyik része az anatólia csapatok parancsnoka, Örmény León vezetésével elhagyta a csatateret, cserbenhagyva a császárt. Ekkor jelentek meg az eddig harcból kivonva váró bolgár lovasság egységei, akik üldözőbe vették a még a csatatéren levő, visszavonuló bizánciakat, evvel végleg megpecsételve a bizánci haderő sorsát. A csatát követően a császárt letaszították trónjáról, helyére [[V. León bizánci császár|V. (Örmény) León]] került.<ref>{{Opcit|n=Georg Ostrogorsky|o=180}}</ref>
 
===Kísérlet Kostantinápoly elfoglalására===