„Rudolf magyar király” változatai közötti eltérés

1578-ban áttette székhelyét Bécsből Prágába (valószínűleg a török előretörés miatt), azt téve meg a [[Német-római Birodalom]] székhelyévé is ( lévén német-római császár). Magyarországra trónra kerülése után kétszer jött el, 1578-ban, és 1583-ban megtartott országgyűlésre (bár a magyar rendek kérték Rudolfot, tartózkodjon többet Magyarországon - 1582. évi VIII. tc.), ott azonban olyan heves viták, kritikák fogalmazódtak meg a kormányzattal szemben, hogy Rudolf soha többé nem jött Magyarországra. A törökkel igyekezett fenntartani a viszonylagos békét ([[Drinápolyi béke (1568)]]) (amely a valóságban háború volt, csupán a nagy hadseregek felvonulása és csaták szüneteltek, az ország továbbra is pusztult a portyázások, dúlások, fosztogatások és csetepaték következtében), amely sikerült is 1591-ig. Erre ösztönözte a kincstár siralmas helyzete, amely ekkor milliós (1578-ban 11 millió frt) adóssággal küszködött. A béke fenntartására intette a kormányzatot [[Schwendi Lázár]], és Rueber János észak magyarországi főkapitányok is, arra hivatkozva, hogy Birodalom nincs felkészülve egy nagy török ellenes háborúra. 1591-ban aztán eljött a pillanat, hogy a bécsi-prágai kormányzat kénytelen volt magát rászánni a törökellenes háborúra, amelyet a [[VIII. Kelemen pápa]] által összehozott [[Szent Liga (1593)]] is támogatott. A [[tizenöt éves háború]] nem hozott átütő sikert, egy két város és erősség cserélt gazdát, az ország viszont rengeteget szenvedett. A háborút a [[zsitvatoroki béke]] zárta le. A bécsi kincstár óriási adósságot halmozott fel, II. Rudolf utódjára 30 millió rajnai forint adósságot hagyott örökségül. A 15 éves háború egyes éveiben a kiadások évi 5 millió forintra is rúgtak, így általánossá vált az évi 800 ezer-1,5 milliós költségvetési deficit. amelyeket csak hitelből sikerült többé-kevésbé előteremteni, a különböző segélyek mellett. A bevétel az 1570-es években 2-2,5 millió rajnai forint volt. A spanyol Habsburgok még ennél is nagyobb adósságot halmoztak fel ott a 40 milliót is elérte az összeg. (Forrás: <ref>Rubikon 2012/6 Kenyeres István: Pecunia nervus belli 49. oldal)</ref> Ez alapján megállapítható, hogy az államadósság állomány a bevételhez viszonyítva megütötte az 1500 %-ot is.