„Csoszon” változatai közötti eltérés

Ebben a korban jelentősen szigorodott a klánstruktúra a koreai társadalomban, a vérvonal elsődleges fontosságúvá vált. A családok életét törvénykönyv szabályozta, az egyes ceremóniák megkövetelésével és rítusainak pontos leírásával. A [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}]]-korhoz képest jelentős változáson ment át a házasság intézménye, melyre számos szigorú szabály vonatkozott. A {{koreai|Joseon|Csoszon}}-kort rendkívül komolyan vett [[exogámia]] jellemezte, azaz tilos volt egy klánon belül házasodni. Egy férfinak több felesége, illetve ágyasa is lehetett, a köznép, illetve rabszolga sorsú nőktől született gyermekek azonban illegitimnek számítottak. Létezett a ''{{koreai|minmyeoneuri|minmjonuri}}'' (민며느리), azaz a gyerekmenyasszonyság intézménye is, amikor 6-7 éves kislányokat adtak férjhez, akik az esküvő jó pár évvel későbbi időpontjáig gyakorlatilag cselédként dolgoztak a jövendőbeli anyósuknál. A családi vagyon nagy részét az elsőszülött fiú (''{{koreai|jangja|csangdzsa}}'', 장자) örökölte, a többi fiúgyermek is kapott valamennyi örökséget, a lányok azonban semmit sem örökölhettek.{{refhely|Seth|165-167. o.|azonos=S165167}}{{refhely|Seth|158-161. o.|azonos=S158161}}

 

 

==Kultúra==