„Úszor” változatai közötti eltérés

}}

[[Fájl:Úszor 02.JPG|jobbra|bélyegkép|Korpusz]]

 

== Fekvése ==

Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Uszor, magyar kisközség a Csallóközben, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 279, a házainak száma meg 37. Szintén régi község, mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. Öt évvel később Uzor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. 1339-ben Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk, 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. A XVI. század első felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. A XVI. század közepéről való öszeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7 1/2 portája. 1647-ben Forgách Jánosné, 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. Később németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk; de ismét visszamagyarosodott és a mult század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök, u. m. a Bittó, Petőcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. Ide tartozik Fakó puszta is, mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. Később az Esterházyak lettek az urai. A községben ma Pongrácz Frigyesné grófnőnek van nagyobb birtoka. A lakosok gazdakört tartanak fenn. A községben csak kápolna van, mely 1883-ban épült, holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. A határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak, melyek tömegesen fordulnak elő. A lakosok azt hiszik, hogy valamely harczban elesettek maradványai. Erre azonban történeti adatok nincsenek. A község postája Somorja, távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor."'' <ref>{{Borovszky}} Pozsony vármegye.</ref>

 

 

[[2001]]-ben 822 lakosából 383 magyar, 378 szlovák és 34 cseh volt.

 

== Nevezetességei ==

 

== Gazdasága ==

A szocializmus évtizedeiben az egykori [[Csehszlovákia]] egyik jelentős növénynemesítő állomása működött a községben. Az állami vállalatot 1995 decemberében privatizálták, aminek következtében gazdasági eredményei az 1990-es évek végére jelentősen leromlottak.<ref>Plus 7 dní, 1999/17 lapszáma; Martina Pavlovčíková: ''Kvetoslavov už nekvitne'' című írása</ref>

 

 

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=2&obec=2400 Községinfó]

* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-557897&pos_y=-1292420&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Kvetoslavov%2C%20Dunajsk%E1%20Streda Úszor Szlovákia térképén]

 

{{Dunaszerdahelyi járás}}