„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
== Hátrányos helyzet és támogatások Magyarországon ==
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskör. Az ügyfelek jogorvoslati kérelemmel az megyei illetve fővárosi kormányhivatal szociális és gyámhivatalához fordulhatnak. A jogosultság az egy főre eső jövedelem mértékétől, és a vagyon értékétől függ.<ref>részletesen ld.: 1997. évi XXXI. törvény 19-20/B. §-a, a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 65-67. §-a. 2015. évi XCIX.törvény 64. § (1) bek.a) pontja.</ref>
Az oktatási hátrányos helyzetet a HEFOP 2.1-s alpontja célozta ösztöndíj- és tehetséggondozó programokkal.<ref>[http://www.hefop.hu/page.php
A nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény 108. § 10. pontja alapján a hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot. <ref>[http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2015K/2_eljarasrol/24_pontszamitasi_modszerek/244_jogszabalyi_tobbletpontok?itemNo=4
Magyarországon a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk számára elérhető az ún. aktív korúak ellátása, amelynek jogosultsági kritériumait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza. Az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg, 2015. március 1.-étől azonban az ellátás a járási hivatalok hatáskörébe kerül. Aktív korúak ellátására jogosultak az egészségkárosodott személyek és azok, akik számára lejárt az álláskeresési támogatás folyósítása, feltéve, hogy saját maguk és családjuk megélhetése nem biztosított. Az ellátás 2015 első feléig lehetett rendszeres szociális segély (RSzS) vagy fizetést helyettesítő támogatás (FHT). A fizetést helyettesítő támogatás 2009 óta van életben (kezdetben rendelkezésre állási támogatásnak, majd bérpótló juttatásnak nevezték) és főleg azok kapják, akik nem jogosultak a rendszeres szociális segélyre. 2015 folyamán a rendszeres szociális segély kivezetésre kerül, annak célcsoportjait ezután nagyjából a járási hatáskörbe tartozó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás fedi le.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program ([[TÁMOP]])(2007-2013) egyik célja volt az esélyegyenlőség növelése. A TÁMOP számos alprogramja kifejezetten a különböző hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációját célozta képzésekkel, bértámogatással és innovatív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel. A különböző alprogramokban az alábbi célcsoportok jelentek meg, mint munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek: alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, 25 év alatti fiatalok és pályakezdők, 50 felettiek, GYES-ről / GYED-ről visszatérők, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők, a legalább 24 hónapja munkanélküliek, romák.<ref>TÁMOP Éves jelentés a megvalósításról, 2013.</ref>▼
▲A [[Társadalmi Megújulás Operatív Program]] (
A 2008 és 2013 között működő LHH-program (Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja – „Nem mondunk le senkiről”) során összesen 96,9 milliárd forint támogatási keretet különítettek az operatív programokból a 33 komplex programmal segítendő LHH-kistérség felzárkóztatására.<ref>[http://palyazatok.org/komplex-fejlesztesi-program-a-33-leghatranyosabb-helyzetu-kisterseg-felzarkoztatasara/ Komplex fejlesztési program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására.]</ref> A programot eleinte a [[Nemzeti Fejlesztési Ügynökség]] LHH Fejlesztési Programirodája koordinálta, majd 2010 végétől a Koordinációs Irányító Hatóság és a Hálózati Főosztály vette át a feladatokat. A kedvezményezett kistérségeknek komplex projektcsomagot kellett benyújtaniuk a részükre megállapított támogatás felhasználásáról, amelyek a fejlesztési irányokat és az ezekhez kapcsolódó konkrét projektterveket foglalták magukban. A kistérségek által 2009. január 30-ig összeállított programcsomagok összesen 1703 projektjavaslatot tartalmaztak, vagyis kistérségenként átlagosan körülbelül 50-52 projektet terveztek megvalósítani. A projektcsomagok jóváhagyása után a projektgazdák (kistérségi társulások, települési önkormányzatok, önkormányzati szervek, helyi civil szervezetek) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) általános pályázati rendjén belül nyújthatták be a pályázatokat, azzal a különbséggel, hogy más kistérségekkel nem kellett versenyezniük az elkülönített forrásokért. ▼
▲A 2008 és 2013 között működő LHH-program (Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja – „Nem mondunk le senkiről”) során összesen 96,9 milliárd forint támogatási keretet különítettek az operatív programokból a 33 komplex programmal segítendő LHH-kistérség felzárkóztatására.<ref>[http://palyazatok.org/komplex-fejlesztesi-program-a-33-leghatranyosabb-helyzetu-kisterseg-felzarkoztatasara/ Komplex fejlesztési program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására.]</ref> A programot eleinte a [[Nemzeti Fejlesztési Ügynökség]] LHH Fejlesztési Programirodája koordinálta, majd 2010 végétől a Koordinációs Irányító Hatóság és a Hálózati Főosztály vette át a feladatokat. A kedvezményezett kistérségeknek komplex projektcsomagot kellett benyújtaniuk a részükre megállapított támogatás felhasználásáról, amelyek a fejlesztési irányokat és az ezekhez kapcsolódó konkrét projektterveket foglalták magukban. A kistérségek által 2009. január 30-ig összeállított programcsomagok összesen 1703 projektjavaslatot tartalmaztak, vagyis kistérségenként átlagosan körülbelül 50-52 projektet terveztek megvalósítani. A projektcsomagok jóváhagyása után a projektgazdák (kistérségi társulások, települési önkormányzatok, önkormányzati szervek, helyi civil szervezetek) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) általános pályázati rendjén belül nyújthatták be a pályázatokat, azzal a különbséggel, hogy más kistérségekkel nem kellett versenyezniük az elkülönített forrásokért.
Az LHH-programhoz hasonló kezdeményezek léteztek már korábban is (pl. a PHARE kísérleti programja 1993-ban, a Kistérségi fejlesztési társulások megalakulása 1995-96-ban, a SAPARD előkészítése 2000- 2001-ben, az AVOP LEADER+ 2004-ben), de azok hatása igen szűk körű volt.<ref>http://palyazat.gov.hu/a_fejlesztesi_forrasok_szerepe_a_leszakado_tersegek_dinamizalasaban|Pannon Elemző Iroda - Hétfa Kutatóintézet - Budapest Intézet - Revita Alapítvány: Értékelési jelentés - A fejlesztési források szerepel a leszakadó térségek dinamizálásában.</ref> A 2007-2013 közötti tervezési időszakban az LHH-program mellett a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyéb kedvezményekben is részesülhettek az ÚMFT, illetve Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretein belül (pl. az előnyben részesítés módszere révén a HH- és LHH-kistérségek többletpontokat kaphattak egyes pályázati konstrukciók esetén, illetve alacsonyabb arányú önrész is elegendő volt), valamint hazai forrásokból (pl. LEKI: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása) is.
| |||