„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
A 2008 és 2013 között működő LHH-program (Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja – „Nem mondunk le senkiről”) során összesen 96,9 milliárd forint támogatási keretet különítettek az operatív programokból a 33 komplex programmal segítendő LHH-kistérség felzárkóztatására.<ref>[http://palyazatok.org/komplex-fejlesztesi-program-a-33-leghatranyosabb-helyzetu-kisterseg-felzarkoztatasara/ Komplex fejlesztési program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására.]</ref> A programot eleinte a [[Nemzeti Fejlesztési Ügynökség]] LHH Fejlesztési Programirodája koordinálta, majd 2010 végétől a Koordinációs Irányító Hatóság és a Hálózati Főosztály vette át a feladatokat. A kedvezményezett kistérségeknek komplex projektcsomagot kellett benyújtaniuk a részükre megállapított támogatás felhasználásáról, amelyek a fejlesztési irányokat és az ezekhez kapcsolódó konkrét projektterveket foglalták magukban. A kistérségek által 2009. január 30-ig összeállított programcsomagok összesen 1703 projektjavaslatot tartalmaztak, vagyis kistérségenként átlagosan körülbelül 50-52 projektet terveztek megvalósítani. A projektcsomagok jóváhagyása után a projektgazdák (kistérségi társulások, települési önkormányzatok, önkormányzati szervek, helyi civil szervezetek) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) általános pályázati rendjén belül nyújthatták be a pályázatokat, azzal a különbséggel, hogy más kistérségekkel nem kellett versenyezniük az elkülönített forrásokért.
Az LHH-programhoz hasonló kezdeményezek léteztek már korábban is (pl. a PHARE kísérleti programja 1993-ban, a Kistérségi fejlesztési társulások megalakulása 1995-96-ban, a SAPARD előkészítése 2000- 2001-ben, az AVOP LEADER+ 2004-ben), de azok hatása igen szűk körű volt.<ref>[http://palyazat.gov.hu/a_fejlesztesi_forrasok_szerepe_a_leszakado_tersegek_dinamizalasaban
== Források ==
|