„Kokacserje” változatai közötti eltérés

A közönséges és a columbiai kokacserjét a [[levél (botanika)|levelükben]] található alkaloidokért (főként [[kokain]]) ősidők óta termesztik. Mindkettő [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] őshonos, fő termesztőkörzetük a [[peru]]i [[Andok]] és [[Bolívia]]. Más trópusi területeken ([[Indonézia]], [[Srí Lanka]]) is termesztik szigorú törvényi ellenőrzés mellett. A kb. 0,25-2,25% [[alkaloid]]ot tartalmazó leveleket évente 3-4-szer szedik, rögtön szárítják. A kokacserje szárított leveleit (koka) a perui és bolíviai indiánok évszázadok óta rágják élénkítőszerként.HMMMMMMMMMMMMMMMMMMM...

A levélből felszabaduló alkaloidok stimulálják az [[agykéreg]] működését, fogyasztóján nyugtalanság, izgalom vesz erőt, fokozódik az izmok fizikai teherbírása. Kis mennyisége megszünteti az éhséget, szomjúságot, fáradtságot. A véredények összehúzódásával segít a testhőmérséklet megőrzésében. Nagyobb mennyiségben, hosszabb ideig fogyasztva szorongást, [[depresszió]]t és más súlyos zavarokat okozhat ([[alvászavar]], [[étvágytalanság]], személyiségzavar). Fogyasztása szenvedéllyé válhat és függőség is kialakul és HMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM...

A levelek [[kalcium]]ban, [[vas]]ban és [[vitamin]]ban gazdagok. A [[19. század]] második felétől a kokacserje kivonatát italokban használták frissítőszerként. A [[20. század]]tól a stimuláló alkaloidokat a feldolgozás során kivonják belőle, vagy szintetikus ízanyagokat használnak. A levélből kivont a[[kokain]] tudod...[[Pszichoaktív HMMMMMMMMMMMMM...szer|kábítószer]].