„Piac (közgazdaságtan)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (80.95.92.145 és Ittalex), visszaállítva Szenti Tamás szerkesztésére |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Szabadság híd (Ferencz József híd) 1901.jpg|thumb|250px|Piac a Ferencz József hídnál - 1901]]
[[File:Piac - Nyíregyháza 2013 (1).JPG|thumb|250px|Piac Nyíregyházán]]
[[Fájl:Funchal Mercado.jpg|bélyegkép|250px|Mercado dos Lavradores, Funchal, [[Madeira-szigetek]] ]]
[[Fájl:Market along the road in India.JPG|thumb|250px|Piac [[India|Indiában]] az út szélén]]
6 ⟶ 7 sor:
A '''piac''' fogalmán tágabb, [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] értelemben minden olyan – tényleges, vagy akár elvont – helyet értünk, ahol egy vagy több [[javak|jószág]] és (vagy) a [[pénz]] cseréje zajlik. A csere lebonyolításához ''eladókra'' és ''vevőkre,'' pontosabban a javak [[kínálat]]ára és [[kereslet]]ére van szükség.
Szűkebb, hagyományos értelemben a piacok vagy ''piachelyek'' konkrét helyek, amelyek bizonyos [[áru]]kkal való rendszeres kereskedést szolgálják. Ha viszont a kereskedés nem kötött helyszínen zajlik vagy időben rendszertelen, azt a népnyelv többnyire ''vásároknak'' nevezi.
Az előbbi kettő mellett létezik egy harmadik értelmezés is, amely a „piac” fogalmát a ''piaci mechanizmussal,'' a gazdaságban lévő javak elosztásának [[piaci koordináció]]jával azonosítja.
12 ⟶ 13 sor:
== A piac hagyományos értelemben ==
A piacok az [[ókor]] óta a mindennapi élet részei. Helyszínük többnyire a városok főutcája vagy főtere; ez a városok jelentős részében máig viseli a „Piactér” elnevezést (sokszor még akkor is, ha már rég nem tölt be piaci funkciót). A [[középkor]]ban sok város a fejlődését piacának köszönhette, mint például a [[németország]]i [[Hannover]], [[Frankfurt]], [[Magyarország]]on [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[Szombathely]], vagy éppen az [[erdély]]i [[Kézdivásárhely]], [[Jászvásár]] (Iaşi) – utóbbi három a nevében is viseli ennek nyomát.
A nagyobb városokban gyakori eset (volt) a piacok ''specializálódása:'' megjelentek a gabona-, hal-, hús-, zöldség- és másfajta piacok.
30 ⟶ 31 sor:
* ''szolgáltatáspiacokról,'' ahol a [[szolgáltatások]] cserélnek gazdát;
* ''[[munkaerőpiac]]ról,'' ami a [[munkaerő]] kínálatának ([[háztartás]]ok) és keresletének ([[vállalat]]ok) „találkozóhelye”;
* ''tőke- és pénzpiacokról,'' amik a [[Tőke (közgazdaságtan)|tőkével]], befektetésekkel, pénzzel való kereskedés helyszínei;
* az ''[[információ]] piacáról.''
| |||