„Határozatlansági reláció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
17. sor:
A Heisenberg-féle határozatlansági elv (amit egy [[1927]]-es tanulmányban publikált) kvantitatív összefüggést állít fel a hipotetikusan végtelenül pontos mérés esetén a kapott ''x'' és ''p'' eloszlások méretére a következő módon. Ha az első (koordináta)mérés Δ''x'' szórást ad, akkor a második (impulzus)mérés Δ''p'' szórást fog szolgáltatni, ami legalább akkora, mint Δ''x'' inverze egy arányossági együtthatóval szorozva, ami ebben a behatárolt esetben [[kommutátor]] aritmetikával számolható ki, a [[Planck-állandó]] és 4<math>\pi</math> hányadosának adódik, azaz a [[redukált Planck-állandó]] felének.
 
Ez azt jelenti, hogy a hely- és impulzusmérés bizonytalanságának szorzata nagyobb vagy egyenlő kb. 5{{e|-35}} [[joule]]-[[másodperc]]nél. Ezért a szorzat csak olyan rendszereknél válik jelentőssé, ahol a hely- vagy impulzusmérés bizonytalansága nagyon kicsi, azaz atomi méreteknél vagy azalatt, míg a makroszkopikusmakroszkópikus világ méréseinél általában elhanyagolható.
 
A határozatlansági reláció elvi határ minden mérés esetén. Igaz az ún. [[ideális mérés]]ekre, amiket [[Neumann-mérés]]eknek is szoktak hívni. Sőt igaz ún. nemideális vagy [[Landau-mérés]]ekre is.