„Sajátos nevelési igény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítettem a szócikket a következőkkel: diagnosztikai eszközök változása, törvényi szabályozás változásai, alkategóriák, finanszírozás, SNI-s gyerekek integrációja. Hozzáadtam két kategóriát is. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{nincs bevezető}}
==Definíció==
A sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:<ref>{{cite web|url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV|title=''2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről''|publisher=net.jogtar.hu|accessdate=2014-06-08}}</ref>
16 ⟶ 18 sor:
:28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő [[gyógypedagógia|gyógypedagógus]], konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Tehát a sérült, fogyatékos vagy részképesség zavaros gyerek gyógypedagógiai fejlesztésre szorul. A közoktatási törvény szerint joguk is van ehhez a fejlesztéshez.A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának '''tágabb értelmezése''' azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket jelöli, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak. A fogyatékossággal élők mellett ide tartoznak a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdők illetve a kivételes képességű tanulók. A sajátos nevelési igény nem orvosi vagy pszichológiai értelemben vett diagnózis, hanem az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett iskoláztatási kategória.
'''Szűkebb értelemben''' a sajátos nevelési igény a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint csupán a gyógypedagógia kompetenciájába tartozó problémákat veszi figyelembe: „4. § [...] 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló [...], aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
== Eredete, előzmények ==
24 ⟶ 26 sor:
===A törvényi szabályozás főbb változásai===
Az SNI törvényi szabályozása az 1990-es évek óta többször is pontosításra került, többek között maguk a jogszabályok által előidézett nem kívánt következmények miatt.
Az 1993-as köznevelési törvényben hangsúlyt kapott a fogyatékos gyermekek differenciált, képességeikhez igazodó nevelése-oktatása, majd a törvény módosításai 1996-ban és 1999-ben<ref>1996-os LXII és az 1999 évi LXVIII. módosítások</ref>
A 2003-as módosítás nem kívánt következményeként megjelent tömeges “diszes”-sé (diszlexiássá, diszgráfiássá, diszkalkuliássá) nyilvánítás
Az új diagnosztikai csoportosítás korszerűbb és finomabb, mert elfogadja azt, hogy az atipikus fejlődési zavarok eltérő (organikus/nem organikus) okból is kialakulhatnak<ref>Csépe Valéria (2008) A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Fazekas Károly, Köllő János és Varga Júlia (szerk.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, pp. 139-166</ref>, ennek következtében más fejlesztést igényelnek. Az új megkülönböztető definíció gyakorlati használhatósága azonban nehézségekbe ütközött, egyrészt a hazai diagnosztikai gyakorlat korszerűtlensége
Ezt a problémát kívánta kezelni a 2010. évi újabb, jelenleg is hatályos
== Az SNI diagnosztikai intézményrendszere==
Az SNI diagnosztikájának fontos szerepe van abban, hogy a gyermekek időben hozzájuthassanak a korai fejlesztéshez. Magyarországon ezt a feladatkört a járási, illetve megyei szintű szakértői bizottságok látják el.
Ha a védőnő, gyermekorvos, óvodapedagógus, iskolapedagógus jelzi, hogy a gyermek fejlődésében probléma mutatkozik, a szülő engedélyével, első lépésként alapszintű diagnosztikai intézménybe, a járási tankerületi szakértői bizottságokhoz (korábbi nevelési tanácsadók) irányítják a gyermeket. Itt sor kerülhet a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTM) megállapítására vagy kizárására és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatokra. A BTM-es tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami kizárólag integrált oktatás keretében valósítható meg.
Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a megyei/fővárosi illetve országos illetékességbe tartozó szakértői bizottságban (2013 előtt TKVSZRB) működő szakértői csoportok átfogó vizsgálatokat végeznek.
A korai diagnózis intézményi lehetőségei (pl.: életkorhoz kötött védőnői szűrések) hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés minél előbb elkezdődhessen. A kora gyermekkori intervenciós ellátásra A korai diagnózis intézményi lehetőségei (pl.: életkorhoz kötött védőnői szűrések
Magyarországon a gyógypedagógiai szakma nemzetközi összehasonlításban felkészültnek mondható, azonban – Európában szinte egyedülálló módon – hiányoznak a minőségi munkát biztosító kötelező és egységes sztenderdizált diagnosztikai eszközök, vizsgálati- és fejlesztési protokollok<ref>Szvatkó, A. (2007) A nevelési tanácsadók diagnosztikus szakmai munkája http://www.nevtanegy.hu/doc/szakmaimunka.ppt</ref>
==Finanszírozás==
Az SNI Magyarországon elsősorban nem szakmai, hanem ellátási, finanszírozási kategória. A sajátos nevelési igényű tanulókat képző intézmények 2013-ig magasabb normatív támogatásban részesültek.<ref>http://hvg.hu/itthon/20110913_alapitvanyi_iskolak_tanevkezdes#rss</ref>
A finanszírozási rendszer 2013-ig<ref>15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet</ref>
2013. január elsejével a KLIK-be olvadtak be az önkormányzati fenntartású nevelési oktatási
==SNI-s gyermekek integrációja Magyarországon==
Magyarországon 1981-ben kezdődtek a [[Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola|Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán]] az integrációval kapcsolatos kutatások, de a hazai integrált oktatásnak az 1993-as közoktatási és az 1998-as esélyegyenlőségi törvény adott zöld utat.<ref>Közoktatási tv § (1) (1993. évi LXXIX. törvény) és 1998. évi XXVI. törvény</ref>
2003-ban elindult az „Utolsó padból” program, ami az indokolatlanul SNI-vé nyilvánított [[hátrányos helyzet|hátrányos helyzetű]] – jellemzően [[roma]] – tanulók szegregációjának megszüntetését és későbbi megelőzését tűzte ki célként.<ref>Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (2008) Diszkrimináció az oktatásban. UNESCO nemzeti jelentés, Magyarország http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/diszkriminacio_az_oktatasban.pdf</ref>
Ezt követően a 2010-es években szakmai körökben már nem az a kérdés, hogy az SNI tanulók nevelése együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön speciális intézményben, hanem az, hogy hogyan.<ref>Dr. Csányi Yvonne (2000): A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése In: Illyés Sándor (szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest 386.</ref>
== Uniós törekvések ==
58 ⟶ 57 sor:
==Források==
[[Kategória:Fogyatékosság]] [[Oktatásügy]] [[Pedagógia]]
|