|
Az alábbi táblázatok '''[[Oroszország]]''' uralkodóinak névsorát tartalmazzák. Nehéz megállapítani, hogy mikortól létezik az Oroszországnak nevezett államalakulat, ugyanis a történelem folyamán lassan alakult ki a mai állam:<ref>A bevezetőhöz ld. ''Klaus-Jürgen Matz'', i. m., 326–327. o.</ref>
* '''A [[Kijevi Rusz]] ([[864]]–[[1263]]):''' Az első táblázat a legkorábbról ismert orosz uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a [[skandináviaSkandinávia|skandináv]] származású [[Vikingek|varégok]] által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a [[Dnyeper]]/[[Volga]] vidékét [[Szláv népek|szlávok]] népesítették be, és később megjelentek a svéd eredetű [[vikingek|viking]] törzsek, a varégoknak, hogy a [[dnyeperi kereskedelmi út]]on összeköttetés teremtsenek és kereskedelmet folytassanak [[Bizánci Birodalom|Bizánc]]cal, így fellendítették a mai Oroszország városállamait. – A [[Szláv népek|szlávok]] lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és skandináv nevüket elveszítették. [[862]]-ben kor legjelentősebb városállamában, [[Novgorod]]ban az egyik varég családnak [[I. Rurik novgorodi fejedelem|Rurik]] vezetésével sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a [[Rurik-dinasztia|Rurik-dinasztiát]], más vikingek pedig [[Kijev]]ben rendezkedtek be. Rurik rokona és utóda, [[Oleg kijevi fejedelem|Oleg]] helyezte át a Rurikok székhelyét [[882]]-ben [[Kijev]]be, ahol fejedelemként ''(knyaz)'' uralkodott. Ugyancsak fejedelem volt a következő három uralkodó is ([[I. Igor kijevi fejedelem|I. Igor]], [[Olga kijevi fejedelemasszony|Olga]] és [[I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem|I. Szvjatoszláv]]). Szvjatoszláv volt az első, aki fiai között megosztotta a hatalmat, ettől kezdve a kijevi fejedelmet (elsőként [[I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem|I. Jaropolk]]ot) kezdték nagyfejedelemnek ''(velikij knyaz)'' nevezni.<ref>{{HellerOroszBirodalom}}</ref> – A [[Kijevi Rusz]] kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Már [[1054]]-ben, [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|''Bölcs'' Jaroszláv]] halála után az egységes állam egymással viszálykodó fejedelemségekre bomlott, melyek közt Kijev fősége csak névlegesnek volt tekinthető.
* '''A [[Vlagyimiri Nagyfejedelemség]] ([[1168]]–[[1362]]):''' Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé az [[I. Andrej vlagyimiri nagyfejedelem|I. András]] által [[1168]]-ban alapított Vlagyimiri Nagyfejedelemség. [[1237]]-ben azonban az óorosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a [[Mongólia|mongolok]], akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is. Az óorosz állam ismét számos kisebb fejedelemségre hullott szét, amelyek részben a mongol [[Arany Horda]], majd az ennek örökébe lépő [[Tatárok|tatár kánságok]] fennhatósága alá kerültek. [[I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem|I. Sándor]] alatt ([[1252]]–[[1263]]) ismét egy virágzó korszak jött ugyan el, de a [[14. század]] elejére újra meggyengült a fejedelemség.
* '''A [[Moszkvai Nagyfejedelemség]] ([[1263]]–[[1547]]):''' Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a [[13. század]] végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már [[I. Iván moszkvai nagyfejedelem|''Pénzeszsák'' Iván]]nak ([[1325]]–[[1340]]) sikerült megszereznie a vlagyimiri fejedelemség területeit, [[III. Iván moszkvai nagyfejedelem|''Nagy'' Iván]] ([[1462]]–[[1505]]) és [[III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem|III. Vaszilij]] ([[1505]]–[[1533]]) korára pedig beolvasztotta a többi fejedelemséget és egyesítetette az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt [[1480]]-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a [[15. század]]ra már felvehették az ''egész Rusz uralkodója'' címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása ([[1453]]) után Moszkva lett az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyház központja.
* '''A [[cár]]i Oroszország ([[1547]]–[[1917]]):''' Tulajdonképpen a Moszkvai Nagyfejedelemségből alakult ki [[1547]]-ben a cári Oroszország, amikor [[IV. Iván orosz cár|IV. Iván]] nagyfejedelem hivatalosan is felvette a ''cári'' (tkp. ''császári'') címet, mely a Bizánc császárok örököseként tüntette fel az orosz fejedelmeket. ([[Három Róma elmélet]]). [[1598]]-ban kihalt a Rurik-dinasztia, és egy 15 évig tartó bizonytalan – a [[Zűrzavaros idők]] névvel illetett – időszak következett, melynek végét a [[Romanov-ház]] [[1613]]-as trónrajutása jelentette. – Az államalakulatot [[I. Péter orosz cár|''Nagy'' Péter]] reformjai után, [[1721]]-től kezdték [[Orosz Birodalom]]nak nevezni. Nem sokkal később, [[1762]]-ben kihalt a Romanov ház is, és [[III. Péter orosz cár|III. Péter cár]] trónra lépésével az [[Oldenburg-ház]] egyik oldalága, a – leányágon romanovi rokonsággal rendelkező – Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a ''Holstein–Gottorp–Romanov-ház''ból kerültek ki. A dinasztia és a cári OrorszországOroszország végét az [[1917]]-es [[1917-es februári orosz forradalom|polgári demokratikus forradalom]] jelentette, ahol az utolsó orosz cárt, [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós]]t megfoszottákmegfosztották trónjától.
* <u>Jegyzet:</u> ''A dátumok az [[1582]]-től – a más országokban – akkor bevezetésre került [[Gregorián-naptár]] szerint vannak megadva. Oroszországban hivatalosan csak [[1917]]-ben vezették be a Gregorián-naptárt.''
[[Kategória:Oroszország történelme]]
[[Kategória:Oroszországgal kapcsolatos listák]]
[[Kategória:Orosz fejdelemségekfejedelemségek uralkodóinak listái]]
|
.jpg){kind=link}