„Gyök (kémia)” változatai közötti eltérés

[[File:Gombergm01.jpg|thumb|130px|[http://en.wikipedia.org/wiki/Moses_Gomberg Moses Gomberg] (1866-1947), alapítója a gyökkémiánakgyökkémia alapítója]]

A '''szabadgyökök''' (angolul: ''free radicals'') olyan [[atom]]ok vagy [[molekula|molekulák]], amelyek egy vagy több párosítatlan vegyérték elektronnal, vagy nyitott elektronhéjjal rendelkeznek, vagyis olyanok mintha egy vagy több [[kovalens kötés]] szabadon lógna róluk. A ''szabadgyökök'' olyan molekulák vagy molekulafragmentek, amelyek külső elektronpályájukon egy egyedülálló, párosítatlan [[elektron]]t tartalmaznak, emiatt igen fokozott a reakciókészségük<ref>prof.dr. Dinya Zoltán: A flavonoidok bemutatása, alkalmazási területei. 3. old. jr. G.L. Bt. 2013.</ref>. A szabadgyökök olyan reaktív oxigén-, nitrogén-, kén- vagy szénközpontú molekulák, illetve molekularészletek, amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek, ezért rendkívül agresszívak és rövid életidejűek, hiszen nagyon gyorsan kémiai reakcióba lépnek más vegyületekkel elektronszerzés céljából<ref>Cadenas, 1989.</ref>. A "kamikáze-molekulák" a szabadgyökök, mert megsemmisülnek a szabadgyök-reakciókban, a folyamat végeredményben ahhoz vezet, hogy a célmolekula struktúrájában és funkciójában változást okoznak<ref>[http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/115-kamik%C3%A1ze-molekul%C3%A1k-a-szabadgy%C3%B6k%C3%B6k-befoly%C3%A1sol%C3%A1sa-a-c-vitamint%C3%B3l-a-viagr%C3%A1ig.html Kamikáze molekulák: A szabadgyökök befolyásolása a C-vitamintól a Viagráig SZABÓ CSABA - VII. szemeszter, 2005.09.26.]</ref>. „Az antioxidánsok és szabadgyökök áthatják az egész életet – a redox biológiát alkotják. A szabadgyökök nem mind rosszak és az antioxidánsok nem mind jók! Az élet tulajdonképpen a kettő közötti egyensúly.”<ref>Barry Halliwell Plant Physiology, June 2006, Vol. 141, pp. 312–322,</ref>. Ezek az élő szervezetben olyan oxido-redukciós kaszkádrendszert indíthatnak meg, amely károsítja a fehérjéket, a nukleinsavakat és a lipideket<ref>(Pacifici et al., 1991)</ref>. Olyan ingatag és reaktív részecskék, amelyek egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozzanak létre. Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép sejtjeiből igyekeznek elvenni a keresett elektront. Ezt a „szabad kapacitást” a szervezetünk bármely ép sejtjében próbálják megtalálni, illetve onnan felvenni. Sejtrongáló (DNS -rongáló) tevékenységük miatt sejtméregnek is nevezzük a szabadgyököket<ref>Szabadgyökök és antioxidánsok – a legjobb antioxidáns növények Dr. Juhász Miklós, SZTE Növénybiológiai Tanszék, Szeged 2012. december</ref>. Néhány kivétellel ezek [[kémia]]ilag nagyon reaktívak más anyagokkal, sőt még a velük azonos anyagok irányába is, és rövid az élettartamuk. Nevezetes példa a [[hidroxilgyök]] (HO•), egy olyan ''molekula'', amelyik egy [[hidrogén]]nel kevesebb a [[víz]]molekulánál, és az [[oxigén]]jéhez egy szabad [[vegyérték]] kapcsolódik.