„Kuang-hszü kínai császár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
'''Kuang Hszü''' ([[1871]]. [[augusztus 14.]] – [[1908]]. [[november 14.]]) kínai császár [[1875]]-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, [[Csu Hszi]] kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát.
 
Kuang Hszü [[Tung Cse]] császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, [[Ji Hszüan]] is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü [[1887]]-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.<ref name=uralkodok>Uralkodók és dinasztiák, 400. oldal</ref>
 
[[1898]]-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, [[Jung-lu]] császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.<ref name=uralkodok/>
 
Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi [[Pu-ji]] császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.<ref name=uralkodok/>
 
== Jegyzetek ==
108 889

szerkesztés